2024. április 26., péntek

Türelempróba

Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy mekkora erő rejlik a békés utcai tiltakozásokban

Elemzésében a Deutsche Welle Rádió arra próbált választ kapni, hogy az ellenzéknek vajon sikerül-e tőkét kovácsolnia az immár több hónapja zajló tiltakozásokból. Azzal is foglalkoznak az írásban, hogy vajon miként kíván hatalomra jutni az ellenzék, ha közben a választások bojkottját helyezi kilátásba.

A szombati, belgrádi „sétán” is sok ezren vettek részt (Fotó: Beta)

A szombati, belgrádi „sétán” is sok ezren vettek részt (Fotó: Beta)

A szerb hatalom egyre inkább a rendkívüli parlamenti választások megtartása felé hajlik, ugyanakkor ezzel szorosan összefügg a Belgrád–Pristina-párbeszéd is, illetve a majdani, kötelező erejű megállapodás, amely egyes sajtóértesülések szerint már el is készült, vagyis már csak az maradt hátra, hogy Szerbia és Koszovó felhatalmazott képviselője ellássa kézjegyével. Erre állítólag még az idén sor kerülhet. Az elemzés szerint Aleksandar Vučić államfő, a Szerb Haladó Párt elnöke számára egyáltalán nem lenne előnyös ilyen körülmények között megtartani az előrehozott választásokat, noha olyan értékelések is vannak, hogy a rendkívüli választásokat még a megállapodás aláírása előtt meg kell tartani, legalábbis azért, ha az SZHP szeretné megismételni eddigi elsöprő sikereit.

Ha kiírnák a rendkívüli köztársasági parlamenti választásokat, az SZHP számára feltehetőleg nem okozna nehézséget mozgósítani szavazóbázisát, ugyanakkor ha az ellenzék valóban bojkottálná a választásokat, a haladóknak biztosan meg kellenes indokolniuk egyet s mást, nemcsak a szerbiai társadalom, hanem a nemzetközi közösség irányába is – értékelte Bojan Klačar, a Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CeSID) végrehajtó igazgatója. Az ellenzék azon ígéretével kapcsolatban, hogy ha hatalomra jut, először ideiglenes kormányt alakít, s ebben  kizárólag pártfüggetlen szakértők vesznek részt, Klačar megjegyezte: az ellenzék már tudja, hogy mit tenne, ha hatalomra jutna, még csak az nem világos számára, hogy miként jusson hatalomra.

– Nem vagyok híve sem az ideiglenes, sem a szakértői kormányoknak. Emellett úgy vélem, hogy a hatalmat a választásokon kell megbuktatni. Az ellenzék igencsak ellentmondásos: szakértői kormányról beszélnek, meg a hatalom megdöntéséről, de közben bojkottálnák a választásokat. Az ellenzék feltehetőleg arra számít, hogy Aleksandar Vučić meghajol a nyomásgyakorlás előtt és lehetővé teszi a választások feltételeinek jobbá tételét. Az viszont kérdés, hogy mi lenne, ha Aleksandar Vučić lehetővé tenné az igazságos választások megtartását, és az SZHP azokon is elsöprő győzelmet aratna? Úgy vélem, hogy az ellenzéknek még sokat kell tennie annak érdekében, hogy felülkerekedjen a haladókon. Szerintem nem foglalkoztak komolyan a kérdéssel, hogy mihez is fogjanak, ha valóban kedvező irányban módosulnak a választások feltételei – fogalmazott Klačar.

A CeSID végrehajtó igazgatója egyébként nem „kételkedik a hatalom türelmében”, szerinte sokáig képes lesz tűrni az ellenzék és a polgárok békés utcai tiltakozását.

Srđan Škoro újságíró, a belgrádi polgári tüntetés egyik rendszeres résztvevője és felszólalója továbbra is hiszi, hogy a polgári tüntetés a nyomásgyakorlás megfelelő eszköze. Pillanatnyilag az ország 90 településén szerveznek tüntetést, ám hamarosan a százat is meghaladja majd ez a szám, s ezt már nem hagyhatja figyelmen kívül a hatalom – érvelt Škoro, aki arról is meg van győződve, hogy a tiltakozás előbb vagy utóbb polgári engedetlenségben csúcsosodik ki.

Polgári engedetlenséget helyezett a napokban kilátásba Boško Obradović, a Dveri elnöke, a Szövetség Szerbiáért pártkoalíció egyik vezetője is. Az ellenzék szükség esetén a polgári engedetlenség eszközeivel fog élni, és össznépi lázadást generál – magyarázta a politikus, hozzátéve, hogy ilyen körülmények között a hatalom vagy távozik, vagy lehetővé teszi az igazságos választások megtartását. A polgári engedetlenség Szerbia egész területére kiterjedne, ám végül az elégedetlen polgárok az ország egész területéről Belgrádba özönlenének, hogy hangot adjanak véleményüknek – magyarázta Obradović a Vreme hetilapnak nyilatkozva.

ALAPVETŐ EMBERI JOG

A Szerbiában és a Nyugat-Balkán más országaiban zajló polgári tüntetésekkel kapcsolatban Maja Kocijančič, Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő sajtófelelőse megjegyezte: a parlament a vitának, a párbeszédnek és a véleményütköztetésnek a háza, a békés tüntetés pedig az alapvető emberi jogok egyike. Ilyen értelemben az Európai Unió támogatja a nyugat-balkáni térségben zajló tiltakozásokat – tette hozzá Kocijančič, aki a Beta hírügynökség azon kérdésére válaszolt, hogy mi a véleménye arról, hogy a szerbiai ellenzék bojkottálja a köztársasági parlament munkáját.