2024. április 20., szombat

Nem azért mondom…

...de emlékszik-e a Kedves Olvasó, évekkel ezelőtt mivel indítottam meg az akkor még menekülteknek nevezett „menekülthadat”? Hát többek között azzal, hogy nagyon gyorsan mindez a szélsőjobb ismételt felbukkanását, a középosztály egyre növekedő elégedetlenségét, s a legvégén Európa „bekeményítését” eredményezi majd. Merthogy a Kelet már sokszor próbálkozott drága földrészünk betörésével, de mindig olyan falba ütközött, amibe belekoppant a feje.

Ha elfogadjuk, hogy a világ átrendezését a hírhedt Bildenberg-csoport találta ki, amely szerint például egyik legfontosabb tagja, Soros György teljesen megváltoztatná a jelenlegi világrendet, akkor is oda jutunk, hogy végül háború lehet, mert egy dolog az, mit akarnak a leggazdagabbak, s megint más az, mit szeretne az Ókontinens, mit szeretnének a több ezer éves kultúrával rendelkező itteni népek, emberek.

Mert ez a migránsáradat bizony hadüzenet a javából. Kár, hogy a sokszor balga, és nagyon sok esetben rosszindulatú, de igen hosszú útnak indult sereg bedől a gazdagok játékának (még akkor is, ha a világ legnagyobb szervezetei gerjesztik a dolgot, még akkor is, ha vaskos bankkártyával „menekülnek” milliószámra), s kár, hogy elfeledik azt a tényt, hogy a történelemben mindig a megtámadott keresztények vágtak vissza a legkeményebben.

Emlékszik-e a Kedves Olvasó, mit írtam a közelmúltban a francia sárgamellényesek mozgalmáról?

Nem azért mondom, de azt, hogy mindez nem áll majd meg a szociális elégedetlenséggel. Mert itt nem arról van szó, hogy csupán az üzemanyagár ellen tüntetnek, nem csak Emmanuel Macron, az Ötödik Köztársaság nyolcadik elnöke szúrja a szemüket, hanem világossá vált, hogy az erőszakosságba torkoló „mozgalom” Franciaország demokratikus történetében az egyik legdurvább antiszemitizmus jeleit mutatja, s nem csak azért, mert zsidóellenes jelszavakat kiabáltak az egyébként a Francia Akadémia tagja, Alain Finkielkraut filozófus ellen (aki mellesleg az elejétől kiállt a tüntetés mellett), akit a minap a biztonságiak mentettek meg a lincseléstől, hanem azért is, mert már egyenesen cionizmusról kiabálnak, ami valóban nem volt jellemző eddig a mintegy félmillió francia zsidó ellen.

Mi történt a félmillióról néhány tízezerre apadt tömeggel? Hát az, hogy az egyszerű pórnép már hazament, s megmaradt a szélsőjobb és -bal, meg azok a harmadik generációs arabok, akik már nem tudnak kibújni a bőrükből, s kijött belőlük az, amiért egyáltalán az utcára vonultak. Mert ugyan kik kiabálnak a zsidó cionizmus ellen Párizs kellős közepén, ha nem ők?!

Ha végignézünk Európában, azt láthatjuk, hogy a téves szemlélet miatt gyakorlatilag megbukott a kontinens nagyasszonya, Angela Merkel, Spanyolországban csak néhány hónapot bírt ki a baloldali kormány (amely nagylelkűen befogadta az Olaszország partjaitól elzavart menekülthajókat), a Vox nevű, bevándorlók elleni párt pedig eddig példátlan népszerűségre tett szert, s véleményem szerint hiába bízzák meg Svédországban az immár minden fajta koalícióra hajlandó szociáldemokratákat a kormányalakításra, előbb-utóbb abban az országban is baj lesz, ahol továbbra is tabutéma a bevándorlók zűrös ügye. S hát Macron sincs túl rózsás helyzetben...

A felsoroltak intő példa lehet azoknak, akik azt hiszik, a sárgamellényesek akciója mentén elérkezett az idő arra, hogy az utcára vonuljanak. Gondok természetesen mindenhol vannak, a világ legtöbb országában tiltakozni lehet a szociális körülmények miatt, de például el lehetne gondolkodni azon, vajon nem lenne-e célszerűbb a már említett Bildenberg-csoport ellen hőbörögni, akik játszanak, játszani akarnak az egész világ sorsával?!

Ha így nézzük, egy kis forradalom mindig jól jön. Forrongjunk inkább azért, mert a Néhányak érdekével szemben nekünk így jó ez a világ, ahogy van. Pontosabban: jobb is lehetne, de nem úgy, ahogy azt a Sorosok akarják.