Lettország az idén ünnepli az euró bevezetésének ötödik évfordulóját, az EU-ban pedig arra koccinthatnak, hogy két évtizede létezik már a közös fizetőeszköz, amelyet még nem használ mindegyik tagállam, de a többségük – egy-két kivételtől eltekintve – kötelezte magát az átvételére. Határidő nincs, egyéb feltételek azért vannak, s az sem árt, ha a politikai akarat, illetve a lakosság többségének támogatása is biztosított.
Ha a választókon állna, ők már rég beléptették volna Romániát és Magyarországot az euróval fizető országok csoportjába. A bolgár lakosság kissé idegenkedik, de nem utasítja el az ötletet, ellenben a lengyel és a cseh állampolgárok nagyon nehezen akarnak kötélnek állni.
A feltételek teljesítésével más a helyzet: az euróövezeten kívüli országok többsége megfelel az elvárásoknak. Politikai elszántság viszont még nincs mindenütt, ám előbb-utóbb az is megerősödhet, hiszen akinek nem lesz eurója, az EU perifériájára szorulhat.
Akarat egyelőre Bulgáriában, Horvátországban és Romániában van, így valószínűleg ez a három ország csatlakozik a következő körben az eurózónához. Alighanem a 2020 utáni néhány esztendőben. A három ország közül Bulgária szeretné elsőként „megkaparintani” az eurót (tervei szerint 2022-ben), megelőzve Horvátországot (amely egy évvel később követhetné a példát) és Romániát. Az utóbbi nemrég jelezte: a lejt 2024-ben cserélné le a közös európai fizetőeszközre.
Korábbi ellenkezését feladva immár a román jegybank (BNR) is támogatja az ötletet. Az intézmény eddig inkább az euró bevezetésének kockázatairól beszélt, s az elhamarkodott döntés gazdaságra leselkedő veszélyeit ismételgette. Florin Georgescu BNR-alelnök a minap azonban már arról beszélt, hogy az uniós valuta hozzájárul majd a fenntartható gazdasági fellendüléshez, és növeli az állampolgárok vagyonát is. Viorica Dăncilă miniszterelnök pedig azt közölte: hamarosan tájékoztatják az Európai Bizottságot az euró 2024-es romániai bevezetésének határidőket is tartalmazó akciótervéről.
Két éve Teodor Meleșcanu román külügyminiszter arra számított, hogy hazája már 2022-ben bekerül az euróövezetbe. Akkor úgy fogalmazott: Románia teljesíti a tagság minden feltételét, ám a kormány nem akarja elkapkodni a döntést, mert attól tart, hogy a gyors belépés az eurózónába kedvezőtlen hatással lenne a legszegényebbek és a nyugdíjasok jövedelmére.
Szófia nem tart ettől, s igyekszik mielőbb áttérni az euróra. Ezért már tavaly elküldte az EU jegybankjához (ECB) a csatlakozási szándéknyilatkozatot. Vladiszlav Goranov pénzügyminiszter nemrég kifejezte reményét, hogy Bulgária 2022 januárjában bevezeti az eurót. Optimizmusa nem biztos, hogy megalapozott; inkább 2022 vége tűnik reális dátumnak.
Ha Szófia tartani akarja magát a tervhez, már 2019 első felében, legkésőbb a közepe táján, be kell épülnie az euróövezet előszobájának tartott ERM II rendszerbe és az uniós központi bank felügyeleti mechanizmusába (SSM). Horvátország jövőre követheti a bolgárokat ezen az úton.
Az érintett országoknak legalább három évet kell eltölteniük az ERM II-ben. A megkövetelt időszakban teljesen kiegyensúlyozott pénz- és költségvetési politikát vár el tőlük az ECB, illetve azt, hogy nemzeti valutájuk árfolyamát az euróhoz rögzítsék.
