Tévedtek azok, akik azt gondolták, hogy a tél, a hideg meg az érdektelenség véget vet a franciaországi sárgamellényesek mozgalmában. A jó három hónapja kezdődött tiltakozás ugyan alábbhagyott, de nem ért véget. Akkor még magyarázni kellett, hogy miért a sárga mellény, kik is viselik, mik a követeléseik, erre ma már nincs szükség.
A hazai és a külföldi közvélemény többsége tudja, hogy a mozgalom tagjai a kormányzati politika több eleme ellen tiltakoznak, rendszeresen ostorozzák Emmanuel Macron francia államfőt, s követelik a lemondását. Szombatonként pedig (nagy) tüntetést, felvonulást szerveznek Párizsban, s a nagyobb vidéki városokban. A megmozdulások radikálisai azonban gyakran zavargásokat, erőszakos akciókat provokálnak, fosztogatnak, törnek-zúznak, amire a rendőrség keményen válaszol.
Az eddigi utcai összecsapásokban már többen meghaltak, a sebesültek száma százakban, az előállítottaké és elítélteké pedig ezrekben mérhető.
A közösségi hálón szervezett megmozdulások kezdetén előfordult, hogy országszerte mintegy 300 ezren demonstráltak, később már fele annyian se. Az utóbbi időben inkább „csak” tízezrek vonulnak utcára. Legutóbb (kivételesen vasárnap) háromszáz sárgamellényes külön felvonulást is szervezett Párizsban, így emlékezve meg arról, hogy az akciósorozat három hónapja kezdődött, illetve már a negyedikbe lépett.
A sárga láthatósági mellényt viselő tüntetők először 2018. november 17-én vonultak az utakra (ahol barikádokat emeltek), hogy tiltakozzanak a romló életszínvonal és a januártól esedékes üzemanyagadó emelése ellen. A kormányzat végül lemondott a tervről, sőt december derekán – figyelembe véve a népi elégedetlenséget – több intézkedést is bejelentett a szegényebbek helyzetének javítása érdekében.
Az elégedetlenkedők ennek ellenére új, (főként szociális jellegű) követeléseket fogalmaztak meg, s nyíltan szembehelyezkedtek Macron és kormányzata reformpolitikájával. Már kezdetben rengetegen álltak a sárgamellényesek mellé. Olyan szimpatizánsok is, akik személyesen nem csatlakoztak hozzájuk. Az állampolgárok többsége sokáig támogatta őket; elsősorban rendszerkritikus fellépésük miatt, és persze azért is, mert a jól érzékelhető társadalmi engedetlenséget jelenítik meg.
Az utóbbi időben azonban megváltozott a lakosság nagyobb részének a véleménye. A legutóbbi felmérés szerint a franciák 56 százaléka már azt szeretné, ha a sárgamellényesek befejeznék akcióikat. A tiltakozók számára ennél is lesújtóbb friss közvélemény-kutatási adat, hogy a megkérdezettek 64 százaléka szerint a követeléseik eltávolodtak az eredeti elképzeléseiktől.
Az utóbbi három hónapban ez az első alkalom, hogy a közvélemény kritikusan viszonyul a megmozdulásokhoz. A kormány viszont már régóta ismételgeti: csak egy radikalizálódott (militánsokat is magába foglaló) kisebbségi csoport vesz részt a tüntetéseken.
