2024. március 29., péntek

Előrenézni és visszatekinteni

Jubileumok megünneplésére, valamint a tagszervezetek számának bővítésére is készül idén a VMMSZ

A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség tartalmas időszak elé néz, idei évi tevékenységük már meg is kezdődött egyebek közt a magyar kultúra napja megünneplésével. Sutus Áron, a VMMSZ elnökének elmondása szerint ez az év is számos jubileumot, örömteli együttlétet, évfordulót, mérföldkövet, célkitűzést tartogat:

JELES ÉVFORDULÓK

– Sok minden most kezd beérni és válik láthatóvá. Ha csak a magyar művelődési egyesületeink jubileumait vagy kisjubileumait nézzük: az őrszállási Ady Endre MME 80., a székelykevei Petőfi Sándor ME a 70., a csókai Móra Ferenc MME az 50., a nemesmiliticsi Németh László MME a 35., az Aracs Hagyományápoló Társaság a szervezet megalapításának 20. évfordulóját ünnepli az idén. Kiemelkedő a kupusziniak jubileuma is: ahogy a szabadkai Népkör, ők is színjátszásuk századik évfordulóját ünneplik. Azt, hogy 1919 augusztusában id. Sturcz József kántortanító rendezésében elődeik a színpadra léptek, és Szigligeti Ede Cigány című népszínművének bemutatójával elindult az, amely alapján ma méltán beszélhetünk a folyamatos, megszakítások nélküli, egészen egyedi kupuszini színjátszásról, amelyet – talán mondanunk sem kell – különösen meghatároz a zene iránti elkötelezettség. Ebbe a jeles évfordulóba ágyazódik bele a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XXIV. Találkozója is, a rendezvénynek ugyanis ismét Kupuszina lesz a házigazdája. A szabadkai Népkör jubileuma is fontos a számunkra: a tervek szerint az ünnepségsorozat keretében a színjátszó találkozó díjazott előadásai szerepelnek majd a központ színpadán. Mindeközben zajlanak a Durindó és Gyöngyösbokréta előkészületei, ott leszünk idén is a Bácsfeketehegyi Gyermekszínjátszó Műhelytalálkozó szervezői csapatában, egy új csoport beindításával megújul a MadT-tábor, és huszadik alkalommal szervezzük majd meg a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozóját – részletezte Sutus Áron, aki szólt arról is, hogy a kulturális értékeink és közösségünk megőrzése szempontjából rendkívül fontosak az együttműködések.

 KÉPZÉSEK, SEGÍTSÉG A TEREPEN

– Az idei évre vonatkozó tervekkel kapcsolatban programokat emelnék ki. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel, a Magyar Nemzeti Tanáccsal, a Hagyományok Háza Hálózat – Vajdasággal és magával az anyaintézménnyel, az NMI Művelődési Intézettel olyan fontos, együttműködésben megvalósuló képzések, tehetséggondozó programok, terepi segítségnyújtás, koordinációk valósulhatnak meg, amelyek közösségfejlesztő, közösségmegtartó erővel bírnak, mindamellett szakmai előrejutást, a közösségi, közművelődési és népművészeti háló vérkeringésébe való bekapcsolást, az anyaországgal való kapcsolatok továbberősítését is szolgálják egyszerre. Ezek közül hangsúlyoznám a tavaly útjára bocsátott csoportvezetői képzést, a mentorhálózat újragondolását és kiterjesztését, az idén beinduló néptáncos tehetséggondozást, valamint a szórvány- és szigetmagyarságra koncentráló néptáncos kaláka-alkalmak folytatását, de akár azt is, hogy a Kúla környéki népdalköröknek sikerült megszerveznünk a szakmai segítségnyújtást. Most épp Kevevára megsegítésére törekszünk, a színjátszó csoportvezetők számára folytatódnak a tavaly újból beindított képzések, összejövetelek. Az idén az Észak-bánáti Szórványközpont 2019. évi rendezvénynaptárának szerkesztésében is erősen részt vettünk. Fontos a szórványközpontokkal és a Petőfi Sándor Program keretében Vajdaságban szolgáló ösztöndíjasokkal való kapcsolattartás szinten tartása, tovább erősítése is. És szintén nagyon fontos, hogy még az idén megújítsuk a Kulturális Kalauz honlapját, közösségi felületi kommunikációját, továbbá tartalmilag is bővítsük a hírleveles kapcsolattartásunkat, nem beszélve a saját honlapunk újragondolásáról – tudtuk meg Sutus Árontól, aki kiemelt célként határozta meg a tagszervezetek számának a bővítését is.

 TÖBB TAGSZERVEZET

– Közeleg a március-április, a közgyűlésünk időszaka: terv és cél, hogy bővítsük a tagszervezetek számát egyrészről az időközben beérkezett tagfelvételi kérelmek elbírálása révén, másrészről azoknak a szervezeteknek a megszólításával, akikről úgy érezzük, fontos volna, hogy ennek a „családnak” a részévé váljanak. Ennek az évnek tehát ez is egy fontos, hangsúlyos történése lesz. Azt érzem, hogy a VMMSZ csapata – vezetősége, a szakszolgálat munkatársai – egyre jobban akar és egyre többet tud teljesíteni. Csakis alázattal és elkötelezettséggel juthatunk előre. Ekképp szinteződnek tovább az együttműködések, ekképp fejlődhetnek és erősödhetnek a kapcsolatok az anyaországgal, a Kárpát-medence magyarságának szervezeteivel, valamint a Bosznia-Hercegovinában, a Boszniai Szerb Köztársaságban és Észak-Macedóniában élő diaszpórával is – fejtette ki Sutus Áron, aki kitért arra is, hogy ma Horvátországban folytatnak tárgyalásokat az együttműködésről.

 ÜNNEPNAPOK, DOLGOS HÉTKÖZNAPOK

– A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatójával és szakmunkatársaival a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének meghívására csütörtökön Bellyére vitt az utunk, ahol átbeszéltük a művelődés terén való együttműködések további távlatait, természetesen az idei évben megvalósítható, konkrétumok tükrében is. A Délvidék és ezzel együtt a Kárpát-medence ekként lesz újból és újból eggyé: ehhez igyekszünk mi is szerény eszközeinkkel hozzájárulni – mondta Sutus Áron.

A VMMSZ munkatársai a téli hónapokban sem lazítottak. Már az előző év utolsó hónapját és az idei év kezdetét is a magyar kultúra napjának megünneplésére való felkészülődés határozta meg:

– Arra törekedtünk, hogy méltó keretek közt nyújtsuk át a Magyar Életfa-díjakat, az Aranyplakett kitüntetést és a Plakett elismeréseket. A január 25-i központi rendezvényen is hangsúlyoztam, hogy ez az ünnepünk mindannak az áldozatkész szolgálatnak a díjjal való felemlítésének és hálájának napja is. Hiszünk abban, hogy jelölt az utunk, és aki képes azt látni, azzal közösen a csoda nem várakozás lesz, hanem napi teremtő munka, és egyúttal annak a felismerésnek az örömét hozza magával, hogy sorsunkat, sorsközösségünket az együtt vállalt hétköznapok és ünnepek formálják. Szellemi és lelki honvédelmünk napja is tehát magyar kultúránk ünnepe. Ennek az együttvállalásnak a része a Kárpát-medencei Kulturális Fórum is, amelyre igyekeztünk olyan előadókat, a nemzetpolitikai és nemzetstratégiai célkitűzések vonatkozásában is kiemelkedő, együtt és egymásért cselekvő tisztségviselőket, közösségszervezőket, egyúttal a Kárpát-medence és a közeli diaszpóra minden régiójából a művelődési intézetek, közművelődési ernyőszervezetek vezetőit és munkatársait is elhívni, akik közösen tudnak az elmúlt – az egységes építkezés szempontjából – kilenc évre vissza-, ebből adódóan pedig előrenézni. Ünneppel indult tehát ez az év, közös fohásszal, hitet tevéssel amellett, amiként közösségeink is ekként viseltetnek a mindennapokban nemzetünk és szülőföldön való boldogulásunk, megmaradásunk közös ügyében – mondta Sutus Áron.