2024. március 29., péntek

Latorcai: A kommunisták helyrehozhatatlan károkat okoztak

Az Orbán-kormány jelentős összegekkel támogatja az egyházak működését

A kommunisták helyrehozhatatlan károkat okoztak az egyházaknak és a nemzetnek. Ám az Orbán-kormány az elmúlt években jelentős forrásokkal támogatta a hazai egyházakat, hogy munkájukat és nemzetépítő tevékenységüket maradéktalanul el tudják végezni – jelentette ki Latorcai János, az országgyűlés alelnöke.

Kétnapos konferencia kezdődött tegnap a magyar parlament épületében Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek perének 70. évfordulójával összefüggésben. Latorcai János, az országgyűlés alelnöke ebből az alkalomból egyebek mellett arról beszélt, hogy a per koncepciós jellege már abban az időben nyilvánvaló volt, s mindenki számára egyértelmű üzenetet hordozott. Ennek lényege: ha az ország egyik legmeghatározóbb, legnépszerűbb emberét, a magyar katolikus egyház vezetőjét bíróság elé lehet állítani és el lehet ítélni a nemzetközi tiltakozás és a pápai kiátkozás ellenére, a társadalomban a további ellenállásnak nincs értelme.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke beszédet mond a Mindszenty-per 70. évfordulója alkalmából rendezett konferencián az országház felsőházi üléstermében (fotó: MTI)

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke beszédet mond a Mindszenty-per 70. évfordulója alkalmából rendezett konferencián az országház felsőházi üléstermében (fotó: MTI)

Latorcai elmondta: bár a szocializmus évtizedei alatt az egyházpolitikai eszköztár sokat módosult – a tiltástól, a nyílt erőszaktól a megalkuvó békepapi mozgalmon át egészen a tűrésig –, a pártállam célja mindig az egyház visszaszorítása és a hívők létszámának drasztikus csökkentése maradt. Hozzátette: a kommunisták céljaikat ugyan nem tudták maradéktalanul megvalósítani, de helyrehozhatatlan károkat okoztak az egyház és a nemzet életében. Az Orbán Viktor miniszterelnök vezette magyar kormány éppen ezért az elmúlt években jelentős forrásokkal támogatta a hazai egyházak működését és társadalmi szerepvállalását, biztosítva, hogy az oktató, nevelő, egészségügyi és szociális intézményfenntartói munkájukat, nemzetépítő tevékenységüket maradéktalanul el tudják végezni – mondta.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke arról beszélt, hogy Mindszenty vállalta a nyílt harcot és annak minden következményét a hatalommal, nem egyezkedett és fel volt készülve a mártíromságra is. Ezért válhatott a kommunista hatalommal szembeni ellenállás jelképévé.

Felidézte: a per nem csak Magyarországon volt jelentős esemény, óriási nemzetközi médiaérdeklődés is kísérte. A bíborosért felemelte a szavát sok külföldi politikai vezető, Párizsban tüntetést szerveztek mellette, fogságáról színdarab is született, Hollywoodban a korabeli sztárszínészekkel forgattak filmet róla.

A Nyugat ezen a peren keresztül szembesült a kommunista hatalom brutalitásával. A nyugati közvéleményt pedig Mindszenty pere alapján kezdte foglalkoztatni a kérdés, hogy vajon milyen fizikai és lelki tortúra vezethet egy ilyen szilárd jellemű ember megtöréséig.

Mohos Gábor esztergom–budapesti segédpüspök köszöntőjében elmondta: Kelet-Európában a kommunista hatalomátvétel után az egyházi vezetők előre látták sorsukat és szembenézve a valóssággal vállalták ezt a sorsot, amely igazságtalan üldözést, börtönt, kínzást és erőszakos halált is jelenthetett.

A kommunista bíróság 1949. február 8-án ítélte koncepciós perben hazaárulás és valutaüzérkedés vádjával életfogytiglani börtönre Mindszentyt, aki 1892-ben született, eredeti neve Pehm József volt. Zala megyei plébánosként kezdte, majd 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott.

Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték és 1949-ben elítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították; a szabadságharc leverése után Budapesten az Egyesült Államok nagykövetségére menekült, amelyet csak 1971-ben hagyhatott el. A külképviseletről Bécsbe költözött. Ott halt meg 1975-ben. A múlt rendszer bukása után rehabilitálták, 1991-ben pedig ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra az esztergomi bazilikában.

*********

Ferenc pápa engedélyezte a vatikáni Szentté Avatási Kongregációnak, hogy dekrétumban tegye közzé Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímása „hősies erényeinek elismerését”, amely a boldoggá avatási eljárás fontos lépése. A hírre reagálva Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek tegnap azt írta: „…különös kegyelem számunkra egyházunk legfőbb hatóságának elismerése. Ezért hálás köszönetet mondunk a Szentatyának…” (Forrás: MTI)