Ez a címe Passuth László ismert regényének, mely Theodorik gót király élettörténetén keresztül mutatja be Ravenna fénykorát.
Ravenna régi etruszk város, eredetileg cölöpökre épült, mint Velence, csatorna kötötte össze a tengerrel. A rómaiak i. e. 49-ben figyeltek fel a városra, Cézár itt gyülekezett seregével és indult el, átlépve a közeli Rubikon folyót, Róma felé, megbüntetni az engedetlen szenátorokat.
Augustus császár Ravenna kikötőjét, Classist fontos hadikikötővé tette. Később a kikötő elhomokosodott.
402-ben Honorius császár a nyugat-római birodalom székhelyét Ravennába helyezte át. Ezt követően Nagy Theodorik gót uralkodó a kelet-római gót királyságot hozta itt létre. Justinianus császár egyesítette a keleti és nyugati területeket, Ravenna így 750-ig bizánci fennhatóság alá került. A történelem folyamán frank, pápai, német császári, velencei uralom alatt volt, majd Itália része lett. Ravenna elvesztette fontosságát, elszigetelődött, de művészettörténelmi emlékei épen fennmaradtak.
Ravenna a mozaikok városa, az ókeresztény művészet kincsesháza. A csodálatosan szép és jó állapotban levő templomok legtöbbje a VI. századból származik, belsejüket fantasztikus színekben pompázó mozaikok díszítik. A S. Apollinare in Classe templom kupoláját ékesítő zöld mozaikkockák és fehér báránykák felejthetetlen látványt nyújtanak. A S. Apollinare Nuovo bazilikában színes mozaikképen látható Classis régi kikötő, bibliai motívumok, köztük a Három Király hódolata. A S. Vitale templom építészeti remekmű, harmonikus oszlopsorok között Theodóra és Justinianus császár mozaikképeit csodálhatjuk meg.
Az ortodox és ariánus keresztelőkápolnában is csodálatos színekben pompáznak a mozaikképek.
Ravennához három történet kapcsolódik. I. Theodosius császár lányát, Galla Placidiát 410-ben germán harcosok elrabolták, és férjhez kényszerítették. Mikor férje meghalt, visszaküldték Ravennába. Itt férjhez ment II. Constantinushoz, fia a későbbi Valentinianus császár. Galla Placidia még életében egy nagyon szép mauzóleumot építtetett magának, a falakon a kék kövek az eget szimbolizálják, Krisztus aranyruhában trónol, fehér báránykák között. A szarkofágon egy nyílás volt, melyen keresztül látni lehetett Galla Placidiát fejedelmi ruhában. Ám a XVI. században a kápolnába egy kisfiú gyertyával akart bevilágítani, tűz keletkezett, és a tetem porrá égett.
A másik történet a gót Theodorikhoz fűződik, aki állítólag a Balaton mellett született. Bizáncban nevelkedett, nagy hadvezér volt. Az V. században elfoglalta Ravennát, megalapítván a keleti gót királyságot. 47 évig uralkodott itt, kegyetlenségéről volt ismert, egy pápát is bezáratott, aki meghalt a börtönben. Theodorik nagyon félt a villámlástól. Egy különleges mauzóleumot építtetett magának, Szerb Antal megcsodálta az építményt és Itália egyik különlegességének tartotta. A tízszög alakú építmény isztriai fehér mészkőből készült, a tetejét egy 300 tonna súlyú kőlap fedi, melyen repedés látható. Egy viharban Theodorik ide menekült, de a villám átrepesztette a követ, és megölte az uralkodót. Utódai hamvait kiszórták, csak márványkoporsója maradt meg.
A Ferencesek temploma mellett áll Dante Alighieri síremléke. 1302-ben a költőt politikai okokból száműzték Firenzéből, vagyonát elkobozták. Barangolt az országban, amikor irodalomszerető barátja, Giudo Novello Ravennába hívta. Dante itt telepedett le, és folytatta alkotó munkáját. 1321-ben bekövetkezett halála után a ferencesek temetőjükben temették el. 1519-ben X. Leo Medici pápa Firenzébe akarta vitetni Dante földi maradványait, de a ferencesek elrejtették a koporsót. 1865-ben, Dante születésének 600. évfordulóján ismét kutatásokat végeztek, és megtalálták a koporsót. Későbbi tudományos vizsgálatok bebizonyították a csontok azonosságát. Ekkor egy impozáns mauzóleumot építettek a templom mellé, ahol márványurnában őrzik a nagy költő földi maradványait, a mellette álló torony harangja minden este megkondul, kifejezvén a nép tiszteletét Dante iránt.
Ravenna főtere, a Piazza del Populo szép, hangulatos tér, árkádos paloták övezik, a térre sétálóutcák vezetnek, melyek tele vannak üzletekkel és fagylaltozókkal. Az olasz fagylalt nem csak finom, de látványos is: kidíszítik kekszdarabkákkal vagy cukros nyalánkságokkal.
A téren megpihenve megfigyelhetjük a lüktető olasz életet, élvezvén a szép, Dante-féle olasz nyelv dallamosságát.
Ravenna egy különleges hely. Emlékül szép kis mozaikképecskéket vihetünk haza az ajándékboltokból.
