A közelgő európai parlamenti választásokról, azok tétjéről, továbbá az Európai Unió múltjáról, jelenéről és jövőjéről, valamint az európai őshonos nemzeti kisebbségek jogállásának méltányos rendezéséről tartott csütörtökön este előadást Deli Andor európai parlamenti képviselő, a Fidesz–KDNP nemzeti listájának egyik jelöltje Szabadkán, a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ Európa és mi elnevezésű rendezvénysorozatának a keretében.
Gergely Árpád felvétele
A küszöbönálló európai parlamenti választások tétjéről szólván Deli Andor kiemelte: a választások a vajdasági magyar közösség szempontjából három tekintetben különösen fontosak.
– Egyáltalán nem mindegy, a vajdasági magyarok számára sem, hogy milyen lesz az EP-nek a választások után megalakuló összetétele. Azért nem mindegy, mert nekünk is elemi érdekünk, hogy a döntéshozók gondolkodásmódja olyan irányt vegyen, amely megengedi a tagállamoknak az önállóságot. Jó lenne, ha az EP a választások mentén olyan összetételben alakulna meg, amely tiszteletben tartja a nemzetek önállóságát, szuverenitását és felhagy a többségi hegemónia rendszerével. A szuverenitást tisztelő intézmények létrejötte a záloga az erős Közép-Európának és ezen belül Magyarországnak, az erős Magyarország pedig elemi érdeke a vajdasági magyarságnak, hiszen ez erkölcsi, politikai és gazdasági értelemben is meghatározza a szerb–magyar viszonyokat.
A második dolog – részletezte Deli Andor –, amely miatt fontos részt venni a választásokon, az a bővítéspolitika jövője. Ez a téma jelenleg nem élvez prioritást az EU-ban, nekünk viszont érdekünk, hogy a sokat emlegetett 2025-ös dátum megvalósuljon. Az, hogy Szerbia 2025-ig csatlakozik-e az EU-hoz, nem kizárólag az országtól függ. Szerbia jó úton halad, viszont az EU meghatározó országaiból hiányzik az őszinte politikai akarat, hogy gyorsabbá tegyék ezt a folyamatot. A harmadik fontos téma az őshonos nemzeti kisebbségek védelmének a kérdése, illetve az ebben való előrehaladás. Az EU szintjén ezzel a témakörrel nem foglalkoznak kellőképpen. Jól tudjuk, hogy megtörtént a Minority SafePack kezdeményezés, amelyet több mint egymillió polgár támogatott, ezzel pedig alapja lehet annak, hogy az új összetételű EP és Európai Bizottság az eddigiekhez képest megfelelőbb módon kezelje az őshonos nemzeti kisebbségek jogállásának a kérdését – taglalta Deli Andor, majd emlékeztette hallgatóságát, hogy a májusban esedékes európai parlamenti választásokon először kapnak lehetőséget a Magyarország határain kívül élő kettős állampolgárok, hogy szavazzanak, ezt pedig mindenféleképpen érdemes történelmi lehetőségként megélni.
Megtelt Szabadkán a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ nagyterme (Gergely Árpád felvétele)
Előadásában a politikus felidézte az EU kezdeteit, emlékeztetvén arra, hogy a gazdaság erősítésének a célja volt az alapja mindennek. Majd valamikor a múlt század nyolcvanas éveinek a derekán megjelent egy új fogalom, a globalizáció, emelte ki, hozzátéve, hogy az akkori uniós vezetők – feltehetőleg szintén gazdasági megfontolásból – arra a megállapításra jutottak, hogy akkor lesz jó, ha a világ egy globális falu lesz. Ennek az elképzelésnek a mentén 1992-ben Európai Unió névre keresztelődött át a közösség, kibővült a tartalma és politikailag valamelyest új irányvonalat vett fel, hallhatták az egybegyűltek, mint ahogyan azt is, hogy ezzel egy időben „EU-fória” uralkodott el és összeurópai összeborulás vette kezdetét. Mára ott tartunk, hogy a nyugat-balkáni térség országait leszámítva Európa szinte minden országa csatlakozott az EU-hoz, ugyanakkor a valamikori entuziazmus időközben megkopott, fejtette ki Deli Andor.
– A nyugat-európai politikai színtéren lassan megtörtént a generációváltás. „Kivesztek” azok a politikusok, akiknek még megvolt a második világháborús élményük. Az őket követő vezetők már másként tekintenek az EU-ra, talán nem élik meg akkora sikertörténetként, mint a korábbi vezetők. Ők talán már nem érzik, hogy mekkora siker Európa egysége. Időközben a közép-kelet-európai országok sem tétlenkedtek, egyre markánsabb politikát kezdtek el folytatni. Mindennek mentén napjainkban egyik oldalon ott áll a nyugat-európai „arisztokrácia”, a másikon pedig a megerősödött „polgárság”, a közép-kelet-európai országok. Utóbbiak úgy érzik, hogy eljött annak az ideje, hogy végre komolyan vegyék őket és érvényesíthessék akaratukat. Ezekhez a folyamatokhoz kapcsolódik a Brexit hozta fordulat. 2016-ban megtörtént az, amit addig senki sem tartott elképzelhetőnek: az uniós bővítés a visszájára fordult. A brit döntésnek súlyos következménye volt az egységes Európára nézve. Kétpólusú Európa kezd kialakulni. A franko-germán alapokon álló EU, amelyből eltűnik a brit befolyás. A közép-kelet-európai országok hiányként élik meg a brit ellenpólust, hiszen ha megvan a francia–német összefogás, akkor nincsen az az erő, amelyik érvényesíthetné az ellenvéleményt, vagy lehetővé tenné, hogy befolyásoljuk a végső döntéseket. Itt nem összeesküvés-elméletről van szó, hanem tényekről, elsősorban az Európai Unió Tanácsa döntéshozatali mechanizmusának, illetve azon belül a minősített többségi szavazásnak a szabályainak következtében – fogalmazott Deli Andor.
LEVÉLSZAVAZAT FORMÁJÁBAN VOKSOLHATUNK
A választásokkal kapcsolatban a rendezvényen Deli Andor a sajtónak nyilatkozva arra is emlékeztetett, hogy szavazati jogot szereztek mindazok a kettős állampolgárok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel. Ők levélszavazat formájában adhatják le a voksaikat, tette hozzá, mondván, hogy hasonló mechanizmus mentén szervezik meg a szavazást a külhonban, mint a magyarországi országgyűlési választásokat.
