Hogyan lehet boldogulni az ugaron?

A pirosi Bancsi család szerint a fiatal gazdák csak szülői támogatással tudnak falun megélni

Halász Gyula

2019. február 10., 14:11 >> 2019. február 10., 15:11

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Az utóbbi időben sokat hallani különféle támogatásokról, amelyeknek köszönhetően a fiatalok falura költözhetnek, és gazdálkodásba kezdhetnek. Vajdaságban sok a kiüresedett falu, mindenki a városokba költözik vagy külföldre, az állam ennek szeretné útját állni, ezért arra biztatja a fiatalokat, érdemes földműveléssel, gazdálkodással foglalkozni, és ehhez a segítségét kínálja. De vajon mire elegendő a támogatás, mekkora a valószínűsége annak, hogy egy fiatal házaspár egy kis önerővel boldoguljon az ugaron?

A témáról egy pirosi gazdával beszélgettünk el. Bancsi Zoltán gyermekkora óta kapcsolatban van a földműveléssel, gazdálkodással, szülei, nagyszülei is így boldogultak.

Bancsi Zoltán (Ótos András felvétele)

Bancsi Zoltán (Ótos András felvétele)

– Aktívan két éve foglalkozom földműveléssel, de a szüleim, nagyszüleim mindig is ezzel foglalkoztak, ebből élt a család, ebből taníttattak bennünket. Aztán két évvel ezelőtt úgy döntöttem, hogy nem tudok két helyen dolgozni, mivel munkaviszonyban is voltam, és a szüleimnek is besegítettem. Így hát otthagytam a munkát, és a földművelésnek szenteltem az életem, mivel teljes odafigyelést kíván, ha meg akarunk belőle élni.

Régebben a szüleim 10 hektáron gazdálkodtak, az akkori maximumon, de meg lehetett belőle élni, ezek mellett mindig szolgáltatásokkal is foglalkoztak. Én most a szolgáltatásokon kívül növénytermesztéssel foglalkozom, szóját, kukoricát, búzát termelek. Saját földeken ezeket termelünk, de bérbe is veszünk földeket.

Mi fizetődik ki a legjobban?

– Ami a szolgáltatásokat illeti, ez akkor is kifizetődött, és ma is kifizetődik. Csak az a hátulütője, hogy nagy befektetésre van szükség, meg kell vásárolni a szükséges gépeket: kapcsolható eszközöket, traktorokat, kombájnokat. Az ilyen szolgáltatásoknak van jövőjük, évről évre megtermelik azt a pénzösszeget, amely szükséges egy család fenntartásához. Arról nem is beszélve, hogy egyre csökken a konkurencia, mert a kiöregedett gazdaságok kiszállnak ebből a munkából.

A méregdrága mezőgazdasági gépezet állandó karbantartásra szorul (Ótos András felvétele)

A méregdrága mezőgazdasági gépezet állandó karbantartásra szorul (Ótos András felvétele)

Mi a helyzet a fiatalokkal, foglalkoznak földműveléssel?

– Jelenleg Piroson mindössze két fiatalt ismerek, akik csak földműveléssel foglalkoznak, hárman-négyen pedig munka mellet csinálják. Ők 20–30 évesek, de ott a szülők is kiveszik részüket a munkából. Aki növénytermesztéssel foglalkozik, de aránylag kevés földje van, az nagyjából más munkával is foglalkozik. Kevés földdel nehezen lehet megélni, a gazdaságot pedig nem lehet fejleszteni.

Hányan foglalkoznak földműveléssel Piroson?

– Piroson átlagban, ha a magyarságot nézzük, körülbelül 10-en foglalkoznak aktívan földműveléssel, ha az összes helyi lakosságot nézzük, akkor hozzávetőlegesen húszan. De azok a gazdaságok, amelyek életképesek voltak a nyolcvanas és a kilencvenes években, és időközben nem újítottak, lassan elvesznek, nem lesznek működőképesek.

Szerbiában egyes felmérések szerint 350 000 család gazdálkodik, Dániában meg  40 000, mégis többet termelnek, mint Szerbiában. Ön szerint mi az oka ennek?

– Szerbiában ez az adat a regisztrált gazdaságokra vonatkozik, 2017 óta egy családon belül 2–3 gazdaságot is regisztrálhatnak. Mivel a gazdaságok limitálva vannak 20 hektárra a támogatásokat illetőleg, így kénytelenek vagyunk a családon belül még egy gazdaságot nyitni, és mivel adva van az a lehetőség, hogy a bérbe vett földekre is nyissunk gazdaságot, akkor természetesen azzal is élünk.

Az én családomban például az idősebb fiam egyetemista, és most nyitok az ő nevére is egy gazdaságot, de valójában a családon belül egy gazdaság funkcionál. Úgyhogy valószínűleg ezért ilyenek a mutatók.

Mekkora esélyük van a fiataloknak arra, hogy állami támogatással gazdálkodni kezdjenek?

Egy családi gazdaságnak legalább 50 hektárra van szüksége ahhoz, hogy megéljenek belőle. Egy optimális gazdasághoz 100 hektárra van szükség, hogy képes legyen fejlődni (Ótos András felvétele)

Egy családi gazdaságnak legalább 50 hektárra van szüksége ahhoz, hogy megéljenek belőle. Egy optimális gazdasághoz 100 hektárra van szükség, hogy képes legyen fejlődni (Ótos András felvétele)

– Arra minimális esélyt látok, hogy mezőgazdasági termelésből megéljenek. Az a fiatal, akinek nincs tapasztalata, nehezen boldogulhat, esetleg konyhakertészetben vagy gyümölcstermesztésben lehet valami keresnivalója, de ebben az esetben is csak kisebb parcellákon. Itt nálunk több generációra van szükség ahhoz, hogy valami eredmény szülessen a munkából. Egy húsz-harminc éves fiatal csak állami támogatásból nem kezdhet semmit, és azon kívül önrészből is sokat be kell fektetni. Most, tudomásom szerint, a fiataloknak a maximális támogatási összeg 1,5 millió dinárt tesz ki, ami kb. 13 000 euró. Ha a fiatal gazdának például nincs parcellája, akkor a bérbe vett földön nem termeszthet gyümölcsöt, mert senki sem adja bérbe a földjét egy fiatalnak, hogy beültesse gyümölcsössel. Tudni való, hogy egy gyümölcsös felnevelése évtizedes folyamat. Az értékesítés gondjairól akkor nem is beszéltem, hát még a megfizettetésről! A földterület a legfontosabb, de ebből a támogatásból még egy hektárt sem lehet most venni. A föld mellé házra is szükség van, a falvakban olcsón lehet venni, de azokat jócskán fel kell újítani. Úgyhogy őszintén szólva annak a fiatalnak, aki nem született bele a gazdálkodásba, és nincs szülői segítsége, értelmetlen belefognia.

Mennyi földre van szükség ahhoz, hogy egy család megéljen belőle?

A fiatal gazda a burgonyatermesztésben lát lehetőséget (Ótos András felvétele)

A fiatal gazda a burgonyatermesztésben lát lehetőséget (Ótos András felvétele)

– Egy négy tagú család 20 hektárból nem képes megélni, akármivel foglalkozik. Egy családi gazdaságnak legalább 50 hektárra van szüksége ahhoz, hogy megéljenek belőle. Egy optimális gazdasághoz 100 hektárra van szükség, hogy képes legyen fejlődni. A zöldségtermesztésből sem könnyű kijönni. Itt a szomszédos falu, Futak, az ottaniak káposztatermelésből élnek, de nagyon nehéz: egy év jó, három nem jó, szóval egy évben profitál, de három évig semmi. De ez így van mindennel: a sárgarépával, a karfiollal… És óriásiak a befektetések, szaktudásra van szükség. És nem szabad elfelejteni az időjárási viszontagságokat sem, 2017-ben egész Vajdaságban katasztrofális volt a termés, nem nullán, hanem mindenki mínuszban volt. Tavaly egy kissé jobb volt, de ki tudja, mi vár ránk az idén. Úgyhogy a fiataloknak a földművelés mellett is szükségük van egy biztos munkahelyre, mert aki 10–20–30 hektáron termeszt valamit, annak sikerül elvégeznie a munkaidején kívül is a szükséges munkálatokat.

Mi a helyzet a málnával vagy az eperrel?

– A málna nem is való ezekre a tájakra. Az eperrel az a helyzet, hogy kis területen sikerülhet, de ha már nagyobb területen szeretne valaki termelni, akkor gondok vannak. Mert az epret, ha megérik, akkor le kell szedni. Munkást azonban nagyon nehéz találni. Jött közben az új törvény is, ami szerint az eperszedő munkásokat be kell jelenteni. Sok munkásnak nincs is személyi igazolványa, olyanok is vannak, akik munkaviszonyban vannak, de évi szabadságukat töltik, nekik sem felel meg, hogy bejelentsék őket, tehát nagyon nehéz. Ha például ide, Pirosra kellenek munkások, azok nagyjából Becse, Zombor környékéről jönnek, és busszal kell elhozatni őket. Újvidék környékén a fiatalok nem akarnak ilyen területen dolgozni, semmit, ami a földműveléssel kapcsolatos. Az órabér pedig magas. Ezt egy fiatal hathatós segítség nélkül nem képes megvalósítani.

Mekkora segítségnek számítanak a különféle támogatások?

– Ami a támogatásokat illeti, a Prosperitati Alapítvány támogatásai messze a legjobbak, sem a tartományi, sem a köztársasági támogatások, és még az IPARD sem közelíti meg. Az IPARD-ra viszont fiatal vállalkozó nem pályázhat, mert működő gazdasággal lehet csak támogatáshoz jutni.

Bancsi Róbert, Zoltán fia, egyetemista még, most fejezte be a távközlési szakon a negyedik évet. Szerinte azok a fiatalok, akiknek a szülei is földműveléssel foglalkoznak, folytatják a tradíciót, de egyébként nagyon nehéz találni fiatal munkaerőt.

Bancsi Róbert (Ótos András felvétele)

Bancsi Róbert (Ótos András felvétele)

– Nem arról van szó, hogy nem fizetődik ki a munka, hanem egyszerűen nem akarnak dolgozni – mondta Róbert.

– A fiatalság álomvilágban él, ott kezdődnek a gondok. Inkább otthon ülnek, minthogy földműveléssel foglalkozzanak. A támogatásoknak is csak akkor van valami értelmük, ha a vállalkozó kedvű fiataloknak van céljuk és elképzelésük. Enélkül értelmetlen – magyarázta Zoltán.

Róbert mit tervez a jövőben, vajon kitart a családi hagyomány mellett, vagy más munka után néz?

– Szeretnék távközléssel foglalkozni, emellett persze földműveléssel is, mert szeretem. Folytatom a növénytermesztést, vannak terveim a krumplival és a kölessel kapcsolatban is, de ezek valójában csak tervek egyelőre. Ezek mellett szolgáltatásokkal is foglalkozom, folytatom a családi tradíciót.

Az ismerőseid mivel foglalkoznak, mit terveznek, Piroson maradnak, vagy irány a város, esetleg külföld?

– Az én generációm nagyjából Piroson marad, az ismerőseim is földműveléssel foglalkoznak, persze a családjuk is, szóval létezik egy családi támogatás ezzel kapcsolatban, megvan az alap. Ők a jövőben is földműveléssel terveznek foglalkozni. Azok mentek el, akiknek nem volt családi vállalkozásuk, nem vezettek gazdaságot. Olyanok is vannak, akik nem foglalkoznak földműveléssel, mert egyszerűen nem képesek megélni belőle, és inkább valami szakmát választanak – véli Róbert.

A beszélgetésbe bekapcsolódott újra Zoltán is, mondván, a földművelés nálunk sajnos továbbra is csak mellékkeresetnek számít, mert kevés föld áll rendelkezésre.

Mire lenne szükség ahhoz, hogy jól kereső gazdaságok működjenek?

Családi háttér nélkül nehezen boldogulnak a fiatalok (Ótos András felvétele)

Családi háttér nélkül nehezen boldogulnak a fiatalok (Ótos András felvétele)

– Elég nagy a gond, ha azt látjuk, hogy támogatások nélkül nem is működhetnének a gazdaságok. Nézzük csak Piros területét, a Prosperitati Alapítvány működése előtt itt senki sem vásárolt húsz–harminc évig új mezőgazdasági gépet, amíg a Prosperitati nem adott egy kis lendületet a földműveseknek, addig nem voltak újítások.

Az idősebb gazdaságok tulajdonosai, akik a hatvanas–hetvenes–nyolcvanas években munkaviszony mellett foglalkoztak 10 hektáros földterületeken földműveléssel, most bérbe adják földjeiket. Ez lenne mondjuk egy jó esély a fiatalok számára, hogy földhöz jussanak, természetesen arra gondolok, hogy béreljék. Földet vásárolni majdnem lehetetlen, nagyon drága, egy hektár most hozzávetőlegesen 12 000–13 000 euró.

 


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége