Villegas-Vitézy Zsófia: „A Balassi Intézet célja és állami feladatként ellátandó alaptevékenysége a nemzeti kulturális örökség megőrzése és széles körű megismertetése, hazánk és a fogadó ország közötti kulturális diplomáciai kapcsolatok ápolása, fejlesztése, kulturális és tudományos nemzetközi együttműködések elősegítése, magyar nyelvoktatás, információszolgáltatás és a magyar kultúra és társadalom sokszínűségének bemutatása.”
A Balassi Intézet 2004 óta van jelen Európa fővárosában, Brüsszelben. Az Intézet munkája annyira sokszínű és összetett, mint amennyire a magyar kultúra, amelyet ápol, terjeszt és továbbad. Az Intézet történetéről, munkájáról és terveiről Villegas-Vitézy Zsófia igazgató asszonyt (a felvételen) kérdeztük.
A Balassi Intézet arra hivatott, hogy megőrizze és erősítse a magyar kultúrát a világban. Tudtommal, nem csupán Brüsszelben van jelen az Intézet, vannak székhelyei más országok városaiban is. Mi a története ennek a szerteágazó intézménynek? Milyen célokkal, milyen küldetéssel jött létre?
– Az első külföldi magyar intézeteket, a Collegium Hungaricumokat Klebelsberg Kunó kultuszminiszter alapította az 1920-as években Magyarország nemzetközi tudományos kapcsolatainak építése érdekében Bécsben, Berlinben, Rómában és Párizsban. Ezek a mai napig is kiemelt intézményként működnek, kutatói ösztöndíjat és rezidensi lehetőségeket is kínálva. A történelmileg kialakult különbségeken túl az egyes intézetek feladatkörében, szolgáltatásaiban és eszköztárában is vannak eltérések. Az intézetek egy része kulturális, oktatási és tudományszervezési feladataik ellátása mellett például könyvtárat, magyar nyelvoktatási központot, galériát tart fenn. A külföldi magyar intézetek hálózata mára világszerte 22 ország 24 városában képviseli a magyar kultúrát. Ezek: Belgrád, Bécs, Berlin, Brüsszel, Bukarest, Delhi, Helsinki, Isztambul, Kairó, Szlovénia, London, Moszkva, New York, Párizs, Peking, Pozsony, Prága, Róma, Sepsiszentgyörgy, Stuttgart, Szófia, Tallin, Varsó, Zágráb. Néhány országban nem intézet, hanem oktatási és kulturális szakdiplomata (OKD) végzi a munkát. Ők a magyar kultúrát és oktatást népszerűsítik olyan országokban, ahol a magyar kultúrának nincs intézményes képviselete. Feladatuk, hogy partneri együttműködéseket építsenek ki Magyarország és a fogadó ország kulturális szereplői között, segítsék a közös projektek létrejöttét, a magyar kulturális értékek közvetítését, valamint a fogadó ország értékeinek megjelenését Magyarországon, növeljék a Magyarországon tanulni vágyó külföldi hallgatók és a közös felsőoktatási kutatási projektek számát, kapcsolatokat építsenek Magyarország és a fogadó ország oktatási és kutató intézményei között, fokozzák a vendégoktatók és hallgatók cseréjét. Az OKD-k a KKM szervezetébe integrálva, diplomáciai státuszban, a nagykövetségeken, főkonzulátusokon működnek. Nyolc állomáshelyen dolgozik oktatási és kulturális feladatokat ellátó diplomata: Ammanban, Bakuban, Kijevben, Madridban, Sanghajban, São Pauloban, Tel-Aviv-ban és Tokióban.
Mióta van jelen a Balassi Intézet Brüsszelben? Milyen feladatokat lát el? Hogyan értékelné az Intézet brüsszeli munkáját?
– 2004-ben nyílt Brüsszelben amagyar kulturális intézet, az EU-csatlakozásunk évében. Az alapítók – abban az időben a kultúráért felelős minisztérium – szándéka szerint az intézet Európa politikai fővárosában volt hivatott terjeszteni és népszerűsíteni a magyar kultúrát, illetve építeni, erősíteni az országimázst. Brüsszel az itt működő EU-s intézmények miatt erőteljesen nemzetközi város. Bizonyos statisztikák szerint az itt élők legalább egyharmada nem belga. A helyszín kiválóan alkalmas arra, hogy ne csupán a belgákhoz, hanem egész Európához szóljunk. A közönség összetétele is speciális, zömében egyetemet végzett, több nyelven beszélő európai döntéshozók és döntéshozókat befolyásolók látogatják az eseményeinket. Nem csupán Magyarország kulturális és művészeti kincseit kell számukra bemutatnunk, hanem kiváló terep kínálkozik az aktuális közérdekű problémák tárgyalására kerekasztal-beszélgetések, filmvetítések, vitaestek formájában. Mivel előadóhellyel és kiállítóhellyel rendelkezünk, hetente rendezünk kulturális eseményeket a helyi, nemzetközi és magyar közönség számára az intézetben. A nemzetközi közönséget diplomáciai eseményekkel, jazz és klasszikus zenei koncertekkel, kiállításokkal, filmvetítésekkel, gasztronómiai eseményekkel igyekszünk az intézetbe csábítani. Az intézetet helyszínként bevonjuk fesztiválokba, szimpóziumba, vagy épp sajtótájékoztatók tartására. Legnagyobb léptékű, és a legnagyobb visszhangot kiváltó projektjeink azonban azok, amelyeket külső helyszínre szervezünk, vagy amelyek külső helyszínen történő megszervezésében a Balassi Intézet anyagi vagy egyéb segítséget nyújt. Ilyen a Balkan Trafik, a Fete de la BD, Design September vagy a Summer of Photography fesztiválokon való magyar részvétel. Látványosak és hatékonyak a Brüsszelben nagyon aktív Eunic-összefogás keretében szervezett események, mint az évek óta létező, és egyre nagyobb léptékűvé váló Transpoesie című nemzetközi rendezvény a Nyelvek Európai Napja környékén.
Az Intézet nem csupán a hagyományokat ápolja, nem pusztán a jeles magyar eseményekről emlékezik meg, hiszen minden évben a kortárs magyar művészek vagy éppen jeles professzorok, kutatók javát sorakoztatja fel. Mely eseményeket találja a legfontosabbnak?
– 2015-ben hagyományt teremtettünk a Brüsszeli Bartók Fesztivállal, amelyet minden évben megrendezünk. Ezen a Belgiumban is ismert és népszerű magyar zeneszerző műveit bemutató koncerteket, szimpóziumokat, kiállításokat vagy a művészetéhez lazábban kapcsolódó produkciókat mutatunk be. Ilyenkor megkoszorúzzuk a zeneszerző Brüsszelben álló szobrát is. A tavalyelőtti és tavalyi Kodály-év keretében számos izgalmas programot szerveztünk szintén a kiállításoktól koncerteken át a workshopokig. Első ízben szerveztünk tanulmányi utat Magyarországra belga zenetanároknak a Kodály-módszer megismertetése céljából. Alapelvként nem országban, hanem nemzetben gondolkodunk. Európai parlamenti képviselőink a határon túli magyarságot támogató intézmények segítségével nagy számban hívunk meg határon túli magyar fellépőket és kiállítókat. Egyik legfontosabb rendezvényünk ebben a témában a Kárpátalja Nap, amelyet Bocskor Andrea képviselő asszony támogat. De bemutattunk kiállítást erdélyi magyar népviseletekről vagy épp a megrázó Vajdasági Golgota című anyagot a vajdasági magyar népirtásról. A kérdésében említett kutatók, professzorok a Tudósklub című rendezvénysorozatunk vendégei, akik izgalmas előadásokat tartanak az asztrofizikától az orvostudományon át a zenetörténetig. Rendszeres programunk a rendkívül népszerű Balassi Jazzklub, amelyet évente négyszer rendezünk Zsári Tamás szaxofonművész segítségével belga közreműködőkkel és alkalmanként egy-egy neves magyar meghívottal. 1+1 kamarazenei sorozatunkban egy belga és egy magyar zenész lép fel, ifjú tehetségek című sorozatunkban pedig tehetséges, pályakezdő magyar muzsikusokat mutatunk be.
Hogyan értékelné az intézet munkáját az elmúlt évben? Melyek azok az események, amelyeket mindenképpen kiemelne a múlt évből? Miért jelentősek ezek a rendezvények?
– Kiemelt fontosságúak a V4 elnökségünk eseményei. Az intézet történetében először részt vettünk a Foire du Livre elnevezésű brüsszeli könyvvásáron egy V4 standdal, vagyis a szlovák, cseh és lengyel kollégákkal együttműködésben. A standot teljes egészében a magyar Publishing Hungary program finanszírozta. Emellett szintén az elnökség alkalmából a Közép- és Kelet-európai Történelem- és Társadalomkutatásáért Közalapítvány megbízásából a MÜPA és a Brüsszeli Balassi Intézet közös szervezésében került megrendezésre a V4 Operettgála a brüsszeli Flagey hangversenyteremben. Továbbá intézetünk aktív szerepet vállalt a View from V4 című képzőművészeti kiállítás promóciós feladataiban.
– Részt vettünk a Hungaromania című egynapos rendezvényen, mely a leuveni magyar közösség és magyar nyelviskola kezdeményezésében valósul meg kétévente. Olyan közönséget ér el, amelyet Brüsszelből nem tudnánk megcélozni. Újdonság volt egy magyar divattervező cég, a Romani Design részvétele a Brüsszeli Divathéten, mely megalapozta a cég belgiumi ismertségét. Régi kapcsolatot ápolunk a Balkan Trafik fesztivállal, ahol első ízben lépett fel csángó zenekar – intézetünk jóvoltából. A legtöbb brüsszelit megmozgató esemény a Hungastry, melyet Magyarország EU melletti Állandó Képviselete velünk együttműködésben szervez. Tavaly harmadik ízben invitálta a közönséget a fesztivál a Cinquantenaire parkba koncerteket, kézműveseket, magyar gasztronómiát és bort felvonultatva.
Mire számíthatunk a 2019-es évben? A megszokott rendezvényeken kívül, mint a jeles magyar ünnepek és megemlékezések, milyen jelentős eseményre hívná fel a figyelmet?
– A jeles magyar ünnepeket Brüsszelben a magyar nagykövetségek és a Magyar Hullám nevű EP-s civil szervezet fogadással és koncerttel ünneplik meg. Mi inkább a belga közönség felé fordulva idén március 15-én egy flash-mob akcióval szeretnénk felhívni a figyelmet erre a számunkra oly fontos dátumra. A legfontosabbnak a rendszerváltás 30. évfordulóját ünneplő eseményeket tartom, amelyet reményeink szerint a Közép- és Kelet-európai Történelem- és Társadalomkutatásáért Közalapítvány finanszíroz. Ezek sorában tervezünk konferenciákat, szabadtéri fotókiállítást, köztéri akciókat, kiállítást az intézetünkben és filmvetítéseket. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a vasfüggöny leomlását kívülről, szenvtelenül figyelő nyugat-európaiak megértsék, mit jelentett a közép-kelet európai országok számára a szovjet diktatúra, ennek milyen, a mai napig érezhető hatásai vannak, és milyen öröm volt számunkra a rendszerváltás, a magunk által kiharcolt szabadság és az első szabad választás.
