Munkaerőpiaci változások

Tóth Péter

2019. február 5., 16:53 >> 2019. február 5., 17:54

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

A hivatalos statisztikai adatok szerint a munkanélküliségi ráta Szerbiában 11,3 százalék. A munkaügyi miniszter szerint hamarosan egy számjegyű lesz ez a fontos mutatószám. Ez jelentős változás azokhoz a nem is olyan régi időkhöz képest, amikor a munkanélküliségi ráta csaknem 30 százalékos volt. Persze tudjuk, hogy ehhez nem úgy jutottunk el, hogy a két szám közötti különbséget egykor alkotó munkanélküliek nagy tömegéből mindenki munkába állt. Az elvándorlás – ami valójában mégis egyfajta munkába állás –, az elöregedés, elhalálozás, a nyilvántartásból adminisztratív okokból való törlés, valamint számos más okból csökkent ilyen drasztikusan a munkára várók számaránya.

Nagyon fontos azonban szem előtt tartani, hogy a hozzánk is begyűrűző ipari és technológiai fejlődés hatására számos foglalkozás szűnik meg, vagy alakult át jelentős mértékben a korábban megszokotthoz képest. A számszerűsíthető változások mellett ugyanis egy nagyon fontos tényező, hogy hogyan változik a munkaerőpiac belső szerkezete. Bizonyos, nemrég még menőnek számító szakmák ugyanis mára elveszítették a létjogosultságukat.

A negyedik ipari forradalom nagyon gyors „lefolyású”. Hatására hihetetlenül felgyorsult a fejlődés üteme. A munkaerőpiacokon ez a változás korábban nem látott mértékben érezteti hatásait. A jól megfigyelhető trendek azt mutatják, rohamosan csökken a teljesen IT-mentes munkakörök száma. Rossz hír ez a maradi felfogásúak számára, akik még ellenállnak az információs forradalomnak, akik úgy gondolják, hogy digitális analfabétaként is lehet majd bizonyos területeken boldogulni.

AZ IT MÁR NEM MELLŐZHETŐ

Az IT-mentes munkakörök többsége megszűnőben vagy átalakulóban van. Az IT-megoldásokat is alkalmazó munkakörök pedig a jövőben egyre nagyobb számban lesznek jelen a munkaerőpiacon. A rutinszerű fizikai munkát a jövőben robotok, a szellemi munkát pedig számítógépek fogják elvégezni. A versenyképesség megőrzése, a hatékony munkavégzés miatt a jövő munkavállalóit olyan feladatokra kell kiképezni, melyekről konkrét ismeretekkel még azok sem rendelkeznek, akiknek a feladata lenne a képzés.

Valójában egymással két, merőben ellentétes folyamat kialakulása is megfigyelhető. Egyrészt az automata gépsorok, robotok mellett olyan egyszerűvé válik a még esetleges megmaradó emberi tevékenység, hogy nemhogy informatikai szaktudás nem szükségeltetik hozzá, de olyan egyszerűvé válik, hogy akár egy klasszikus értelemben vett analfabéta is el tudja végezni. Másrészt azonban, mivel ezeket a gépeket valakiknek meg kell alkotni, folyamatosan tökéletesíteni és karbantartani, olyan magasan képzett munkaerőre lesz szükség, ami félő, hogy nem fog elegendő számban rendelkezésre állni.

Az ilyen gyorsan változó körülményekhez az egyes képzési szinteket is megfelelő módon kell átalakítani. Az új típusú igények – a megváltozott körülmények nyomán, a technológiák és az emberi munkaerőt kiváltó robotok felértékelődésével párhuzamosan – az egyéni képességek is előtérbe kerülhetnek. Az olyan munkavállalók fognak feltehetően jobban érvényesülni, akik az automatizált környezetben is képesek elvégezni a különleges feladatokat. A rutinfeladatok elvégzését ugyanis átveszik a robotok.

ÚJ LEHETŐSÉGEK TÁRHÁZA

A foglalkoztatás szerkezete már most is komoly átalakuláson megy át. Az iparban, a feldolgozó- és építőiparban, valamint a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma csökken. Ezeknek a szektoroknak a súlya is kezd visszaszorulni a GDP-n belül. A szolgáltató szektorban viszont emelkedőben van a foglalkoztatottak száma.

Nemcsak nálunk, de az egész régióban feltartóztathatatlanul nőnek a bérek. A munkaerőhiány ugyanis a bérek növekedését generálja. A trendeket előrevetítve a jövőben munkaerőhiánnyal is számolni kell. Erre az egyik megoldás lehetne a külföldön dolgozók bár egy részének a hazacsábítása.

A jelenleg külföldön dolgozó honfitársainkat azonban csakis abban az esetben csábíthatjuk haza, ha a nettó bérek jelentősen megemelkednek. Az elmúlt időszakok béremelései még nem érték el azt a szintet, hogy megforduljon a munkaerő kiáramlásának a tendenciája. Ugyanakkor a kedvező gazdasági környezet kialakítása arra serkentené a most külföldön dolgozókat, hogy akár vállalkozókként itthon próbálkozzanak.

Mindez azonban ismét két egymással ellentétes folyamathoz vezethet. A vállalkozók, a béremelkedések miatt növekvő foglalkoztatási költségeiket nagy valószínűséggel úgy is próbálnák csökkenteni, hogy olyan modernebb gépekbe ruháznának be, amik csökkentenék a szükséges élőmunka részarányát. Ez viszont egyben hosszabb távon is megteremtheti annak az esélyét, hogy nagyobb termelékenységgel, illetve hatékonyabb menedzseléssel és munkaszervezéssel megteremtsük a magasabb bérek fedezetét.

A közgazdaságtanban is jól ismert törvényszerűség, hogy a pozitív változásoknak is mindig vannak negatív következményei. A bölcs döntéshozók azonban ezeket a következményeket be tudják azonosítani, majd megfelelő lépésekkel negatív hatásaikat tompítani tudják. A munkaerőpiacon tapasztalható változások számos pozitív lehetőséget tárnak fel. „Csak” okosan, célratörően kell kihasználni a kínálkozó lehetőségeket.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége