2024. április 25., csütörtök

Kötelesség az utókor iránt

A szabadságharc egyik szomorú történésére emlékeztek Bácsfeketehegyen

Véget ért vasárnap délelőtt Bácsfeketehegyen az a háromnapos történelmi rendezvénysorozat, amellyel a Mári-napi szaladás 170. évfordulójára emlékeztek. A református egyházközség ünnepi megemlékező istentisztelettel hajtott főt az ősök emléke előtt. Az istentiszteleten Édes Árpád kiskunhalasi református lelkipásztor hirdette az igét, a gyülekezet soraiban pedig jelen volt többek között Pásztor István, a VMSZ elnöke és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

Hajnal Jenő megkoszorúzza Berhidai Keresztes József lelkész sírját ( Lakatos János felvétele)

Hajnal Jenő megkoszorúzza Berhidai Keresztes József lelkész sírját ( Lakatos János felvétele)

Az istentisztelet után az egybegyűltek elhelyezték a kegyelet virágait Berhidai Keresztes József lelkész sírján, akit 170 évvel ezelőtt az előrenyomuló szerb csapatok gyilkoltak meg. Emellett Sziládi János lelkész sírját is megkoszorúzták, ő 1874-től 1889-ig élt Feketehegyen.

A református közösség azt vallja, hogy fontos megemlékezni akkor is, ha szomorú eseményről van szó – nyilatkozta újságíróknak Orosz Attila, bácsfeketehegyi református lelkész és bácskai esperes.

– Az egyházközösségen belül is meg kell emlékezni az 1849. január 23-án történt szomorú eseményről, amikor a feketehegyi reformátusok nagy része elmenekült erről a területről. Megemlékezni egyértelműen jó érzés, még akkor is, ha szomorú eseményről van szó. Kötelességünk is az utókor iránt, hogy ez fennmaradjon, és hálát adunk Istennek, hogy vagyunk még, akik megemlékezünk. Hálát adunk, hogy az akkori lakosság nem vált földönfutóvá, mert ott volt a befogadó kiskunhalasi gyülekezet, amelynek a tagjai megnyitották otthonaikat és szívüket is. Ez egy óriási történet volt abban az időben, mert ma, a XXI. században nem biztos, hogy bárhol befogadnának bennünket, ha valami hasonló történne – mondta Orosz Attila.

A megemlékező istentisztelet (Lakatos János felvétele)

A megemlékező istentisztelet (Lakatos János felvétele)

A koszorúzáson Kórizs József helytörténész beszélt a 170 évvel ezelőtt történt eseményekről. Elmondta, hogy a feketehegyiek már előre megbeszélték, hogy ha a helyzet úgy kívánja, akkor Kiskunhalasra és Soltvadkertre menekülnek. Féltek egy Szenttamás felőli támadástól, amely be is következett. A feketehegyiek már úton voltak Kiskunhalasra, amikor Berhidai Keresztes József lelkészt agyonlőtték. Összesen 1068 feketehegyit fogadtak be a kiskunhalasiak, akik januártól szeptemberig tartózkodtak ott. Ez alatt az idő alatt 18-an születtek és 23-an haltak meg. A visszatérőket szomorú látvány fogadta, házaikat kirabolták és felgyújtották. A kezdet nagyon nehéz volt, de sikerült újra gyökeret verniük, és megmaradniuk ezen a tájon – fogalmazott a helytörténész.