3.
Az oktatásban is a változások és változtatások korát éljük, ez az a kor, amely megköveteli az alkalmazkodást és a testreszabást, amelyben az oktatáspolitika és maga a nagybetűs ÉLET is elvárja az oktatás és nevelés minden szereplőjétől, tanártól, diáktól, szülőtől, hogy haladjon a korral. Például a szülők és tanárok esetében az elektronikus napló használatát illetően, megkövetelik mindkét féltől, hogy bizonyos szintű digitális kompetenciája legyen, különben nem tudnak megfelelni az irántuk támasztott elvárásoknak, sem a felnőttek, sem a tanulók. Ezért az egyike ezeknek a tantárgyközi kompetenciáknak a digitális kompetencia is, amely sajnálatos módon, nem azért mert én jómagam hadilábon állok vele, kimaradt a 11 tantárgyközi kompetencia listájából. Tehát, a digitális kompetencia úgy is leírható, mint az IKT „magabiztos, kritikus és kreatív használata a munka, foglalkoztatás, tanulás, pihenés, társadalmi befogadás és/vagy részvétel területén kitűzött célok eléréséhez”. Ez a kompetencia teszi képessé az egyéneket más kulcskompetenciák (pl. nyelv, matematika, a tanulás, a kulturális tudatosság) elsajátítására. Sokak szerint, így a mostani államvezetés szerint is, a 21. században valójában minden állampolgárnak el kell sajátítania, hogy aktívan részt vehessenek a társadalomban, az ügyintézésben (számlafizetés, adóbevallás stb.) és a gazdaságban is. Az iskoláktól, a tanítóktól, tanároktól, sőt az óvodapedagógusoktól is (mert az IKT használata a mai gyerekek környezetének szerves része már a legkorábbi életkortól kezdve) elvárják, hogy a tanítás és a tanulás folyamatába beiktassák az információs és kommunikációs technológiákat, hogy a pedagógus és a diák is egyaránt alkalmazza őket. Ha nem is lehetséges minden tanítási órán alkalmazni, de a modern tanulási és tanítási módszerek alkalmazásakor kötelezően használni kell őket. Így első osztályban évi 36 óra projektoktatást írnak elő, ötödik osztályban pedig kötetlen óraszámban, de kötelezően alkalmazni kell a projektoktatást, és ennek keretében az információs technológiákat, ezzel a digitális kompetenciák fejlesztését is. Pl. a tanulók adatok után kutatnak, kritikusan elemzik azokat, rendszerezik az információkat a megfelelő IKT-eszközök segítségével, hatékonyan bemutatják, megszervezik és alakítják az adatokat. A különböző problémák megoldásakor kiválasztják a megfelelő IKT-eszközt, és azt eredményesen használják is. Emellett hatékonyan alkalmazzák az IKT-eszközöket a kommunikációban és együttműködésben. Fontos a mai világban, hogy az egyén felismerje a kockázatot és a veszélyeket is, amely önmagára és a másokra is leselkednek, és felelősségtudattal használja az információs technológiát.
De lássuk tovább, melyek azok a tantárgyak közötti kompetenciák, amelyek már nálunk is megújítják a pedagógiai, oktatási és nevelési szókincset, és egyben az oktatási gyakorlatunkat is. Előzően már foglalkoztunk a törvényben leírt 11 tantárgyközi kompetenciák közül a tanulás, a demokratikus társadalomban való felelősségteljes részvétel, az esztétika, a környezethez való felelősségteljes viszonyulás és az egészséghez való felelősségteljes viszonyulás kompetenciájával, és az előbbiekben a digitális kompetenciával. A következő, igencsak fontos kompetencia, amely átszövi a különböző tantárgyakat és mindegyikét gyarapítja, fejleszti, az az ún. kommunikációs kompetencia, amely valójában nélkülözhetetlen az emberek között. A kommunikáció valójában információcsere, közlés, tájékoztatás, amely magába foglalja a tudást, az ismereteket és tapasztalatokat is. E kompetencia birtokában „a tanuló céltudatos és konstruktív módon kommunikál magán-, és közéletben, oktatási környezetben.” – olvasható a tanároknak szánt útmutatóban. E kompetencia többek között lehetővé teszi a tanulónak, hogy a környezet igényei szerint és a szövegkörnyezetnek megfelelően módosítsák a kommunikációt, annak stílusát. Kommunikáció közben véleményt, érzelmet, álláspontot fejezzenek ki, hogy céljaikat pozitívan, konstruktívan és érvekkel alátámasztva mutathassák be. Kritikusan értékeljék a kommunikáció tartalmát és módját a különböző helyzetekben stb. Számomra kiemelkedően fontos e kompetencia keretében, hogy a tanuló tudatában legyen a konstruktív kommunikáció fontosságának, és aktívan hozzájáruljon a párbeszéd kultúrájának előmozdításához azokban a közösségekben, amelyekhez tartozik. Fontos annak a kapcsolati kommunikációs szokásnak az elsajátítása, hogy „megszakítás nélkül végighallgassa beszélgetőpartnerét”, hogy „beszélgetőpartnerét az alapján becsülje meg amit mond, nem pedig személyisége alapján”, hogy „pozitívan, konstruktívan és érvekkel fejezze ki álláspontjait, véleményeit, érzelmeit”, ami manapság igencsak hiányzik a mindennapokban, kortárscsoportban, sokszor a tanítási órákon, a tévé csatornáin közvetített beszélgetésekben.
A következő tantárgy közti kompetencia az adatfeldolgozás kompetenciája, amelyre igencsak szüksége van mindenkinek, mert a mai világban gyakran találkozunk különböző formákban megjelenő adatokkal, információkkal, amelyeket használnunk kell. Táblázatos, grafikus, szöveges adatokkal szembesülünk, és megbízható forrásokat és adatokat kell tudnunk kiválasztani a tanulás folyamatában, amelyeket el kell tudni olvasni, értelmezni és használni is, valamint összekötni őket a már ismerttel, a már megtanultakkal, mert sokszor igen fontos és jelentős döntéseket hozunk ezek alapján. Tudni kell kiválasztani, feldolgozni, felsorolni a forrásokat és szerzőket, megőrizni és bemutatni az adatokat különböző formátumokban, így az információs technológia használatával is, pl. amilyen Power Point bemutató. Az internetes biztonság szempontjából szintén nagyon fontos az adatvédelem, hogy meg tudja a tanuló különböztetni a nyilvános és személyes adatokat. Lényeges, hogy ne csak elméleti síkon, hanem a gyakorlatban is használják az adatvédelem alapszabályait.
Hivatkozások:
IKT: az információs és kommunikációs technológiák
Törvény az oktatás és nevelés alapjairól (Zakon o osnovama sistema obrazovanja i vaspitanja, “Sl. glasnik RS”, br. 88/2017 i 27/2018)
