Noha a terrortámadások száma csökken Európában, a támadásokat azonban továbbra is a szélsőséges iszlamista szervezetek hajtják végre, így az iszlámellenesség továbbra is növekszik a kontinensen. Szerbia, szerencsére, ezeknek a támadásoknak nem célpontja, s maga is pozitív hozzáállást tanúsított az eddigiekben a Közel-Keletről érkező migránsok iránt, nem voltak populista politikai megnyilvánulások, amelyek általában az iszlámellenességre kívánták építeni a politikai haszonszerzést, nem mutatkozott meg itthon olyan gyűlöletkampány sem, amilyet Európa más részeiben látni lehetett, hangzott el a szélsőséges iszlamista mozgalmakkal, azok szerbiai és európai jobboldali, szélsőséges pártok erősödésére gyakorolt hatásával foglalkozó újvidéki tanácskozáson, melynek a 021-es rádió kávéháza adott otthont.
Boško Jakšić, a Politika újságírója, elemző rámutatott arra, hogy régiónkban a szélsőséges iszlám nem is volt jelen egészen a háborús kilencvenes évekig. Addig szinte vallási jegyek nélküli „szekuláris iszlámként” volt tetten érhető, a háborús években azonban elsősorban a Szaúd-Arábiából érkező mudzsáhidokkal (mudzsahedinekkel) térségünkben is felütötte a fejét. Ettől kezdve a muzulmán vallással visszaéltek hivatkozási pontként minden boszniai fegyveres konfliktusban. Az elemző arról is beszélt, hogy Koszovó a régióban a közel-keleti harcokban résztvevő fegyveresek első számú „exportőre”, Bosznia csak utána következik a sorban, a valódi kérdés pedig: mihez kezd társadalmunk akkor, amikor ezek a harcosok visszatérnek és valódi veszélyt fognak jelenteni. Olyanokról beszélünk, akik hajlandók áldozatot vállalva életek százait kioltani, emlékeztetett. A szélsőséges iszlám veszélyei tájainkon ezeken az egyéneken keresztül mutatkoznak meg, s az államnak szigorú ellenőrzést, tevékenységük követését kellene kieszközölnie.
Az európai jobboldal nem hasonlítható a szerbiai klerikális jegyeket hordozó jobboldalhoz, mutatott rá Ivan Ejub Kostić, a Közel-Keleti Kutatások Balkáni Központjának igazgatója. Szerinte az európai iszlám közösségnek nyitnia kellene, meg kellene határoznia képviselőit, akik tárgyalnak a politikai elittel. Jelenleg az iszlám vallási rendszerre jellemző széttagoltság miatt nem következhet be egy egészséges kommunikáció, s ez Szerbiára is érvényes. Mint mondta, sokan használják az iszlámellenesség növelésére a szélsőségeseket, holott minden iszlám vezető elítélte már az efféle tetteket. A szerb jobboldal az iszlamistákkal szembeni fellépésekor is általában a múlt képeit veszi elő, mitikus rajzokat fest, míg az európai jobboldal nagyobbik része az emberi jogokat félti, nem azok hagyományokkal magyarázott elnyomásának megváltozásától retteg, jegyezte meg.
Tijana Rečević, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának kutatója elmondta: a migránsok a szélsőségesek valamivel védtelenebb célpontjainak számítanak, a sebezhető kategória ez. Az ok egyszerű: a menekülés során átélt tapasztalatok, a befogadás hiánya, az elégedetlenség minden társadalmi csoportnál magában hordozza a szélsőségek felé tolódás lehetőségét. Kutatása során azt tapasztalta, hogy Szerbiában az állam felkészületlensége miatt alakul ki a legtöbb esetben migránsellenes hangulat.
