Nem fenyeget polgárháború Venezuelában, ugyanis a venezuelai lakosság 90 százaléka változást akar - jelentette ki Juan Guaidó, a számos állam által a dél-amerikai ország ideiglenes államfőjének tekintett ellenzéki vezető az El País baloldali spanyol napilapnak csütörtökön.
Az újság internetes oldalán megjelent telefonos interjúban az ellenzéki többségű törvényhozás elnöki tisztségét betöltő politikus elismerte: ma még fennáll az erőszak kockázata, az elmúlt egy hét alatt több tucat fiatalt gyilkoltak meg.
Azonban az erőszakról azok beszélnek, akik táplálják, "Maduro és rezsimje" a rendőrség különleges egységein és a paramilitáris csoportokon keresztül - fejtette ki.
Juan Guaidó véleménye szerint "Maduro egy diktátor", akire nyomást kell gyakorolni társadalmilag és nemzetközileg is.
"Nem hiszem, hogy Maduro környezete és a kormány fel akarja áldozni magát, tudva, hogy a modell megbukott" - mondta, példaként említve, hogy a venezuelai gazdaságot nem fogják tudni megmenteni, a világ pedig nem ismeri el alkotmányos jogköreiket.
Hangsúlyozta: biztos abban, hogy eljön az a pillanat, amikor a fegyveres erők "elégedetlenségének kifejezése is teljes lesz", és nekik nem csak azért kell az alkotmány oldalára állniuk, mert amnesztiát ajánlottak számukra, hanem azért, mert "szerepük van az ország újraépítésében".
Az ideiglenes államfő beszámolt arról, hogy a demokratizálódási folyamat első fázisa a hatalom bitorlásának megszüntetése, amelyet egy átmeneti kormány létrehozása követ. Ennek feladata a stabilitás megteremtése, a humanitárius vészhelyzet kezelése, valamint az intézmények helyreállítása, köztük a nemzeti választási bizottságé, hogy szabad választásokat lehessen rendezni.
"Ha holnap például megszűnik a (hatalom) birtoklása, és elkezdjük az átmenet folyamatát, hat-kilenc hónap, legfeljebb tizenkettő múlva szabad választásaink lehetnének" - válaszolta a határidőket firtató kérdésre.
Juan Guaidó az interjúban előre köszönetet mondott az Európai Uniónak, amely azóta bejelentette, hogy elismeri Venezuela ideiglenes államfőjeként, és kitért arra, hogy szeretnének majd egyebek mellett humanitárius segítségért fordulni az európai közösséghez.
Az Európai Parlament elismerte az ideiglenes venezuelai elnököt
Elismerte Venezuela ideiglenes államfőjeként Guaidót az Európai Parlament (EP).
A brüsszeli plenáris ülésen nagy többséggel jóváhagyott határozatában a képviselőtestület arra szólította fel az Európai Unió intézményeit és tagállamait, hogy járjanak el hasonlóképpen, s ismerjék el Guaidót a dél-amerikai ország egyetlen legitim elnökeként, amíg ki nem írnak szabad, átlátható és tisztességes választásokat.
A képviselők üdvözölték, hogy a világ számos demokratikus országa már így döntött az utóbbi napokban.
Az Európai Parlament határozottan elítélte a Nicolás Maduro vezette rezsim által gyakorolt elnyomást és erőszakot, amely már sok emberéletet követelt, valamint szolidaritását fejezte ki Venezuela lakosságával.
A dokumentumban követelték, hogy a hatóságok vessenek véget az emberi jogok megsértésének, és állítsák bíróság elé a felelősöket.
Végezetül az EP megerősítette a venezuelai parlament iránti támogatását, amely - mint közölték - az országban az egyetlen legitim, demokratikusan megválasztott intézmény, és ezért mielőbb helyre kell állítani a jogköreit.
"Európa nem maradhat közömbös, amikor az emberi jogok és a demokrácia védelméről van szó. Európa nem pusztán egy hely, hanem egyúttal egy eszme és egy törekvés is. A venezuelai tüntetők nem európaiak, de ugyanazokért az értékekért harcolnak, mint mi" - hangsúlyozta Esteban González Pons, a néppárti EP-frakció alelnöke.
Az Egyesült Államok mellett a latin-amerikai országok többsége is szinte azonnal elismerte a magát múlt héten ideiglenes elnökké nyilvánító Juan Guaidót, de az Európai Unió óvatosabban nyilatkozott eddig.
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, illetve több tagállam, például Németország, Franciaország és Spanyolország nemrég hangsúlyozta: készek elismerni Juan Guadiót, ha napokon belül nem írnak ki választásokat Venezuelában.
Moszkva: nincsenek orosz katonák Venezuelában
Nincsenek orosz katonák Venezuelában - jelentette ki Jurij Boriszov hadiiparért felelős orosz miniszterelnök-helyettes újságíróknak csütörtökön Moszkvában.
Hozzátette, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a dél-amerikai országban zajló eseményeket. Carlos Rafael Faría Tortosa, Venezuela moszkvai nagykövete a Govorit Moszkva elnevezésű rádióadónak nyilatkozva megtévesztési célú provokációnak nevezte azt a sajtóhírt, amely szerint katonákat szállító repülőgép repült Oroszországból Venezuelába.
Hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni a médiában megjelent értesülést, amely szerint a közvetlenül az elnöki apparátus alá rendelt, az orosz állam és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csúcsvezetőinek szállítását ellátó Rosszija különleges légi egység egyik repülőgépe a napokban Dél-Amerikába repült.
Az összeesküvés-elméletek világába tartozónak és kacsának minősítette azt az állítást, amely szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök személyes védelmét Oroszország biztosítja. Vasárnap Peszkov valótlannak nevezte a Reuters hírügynökség jelentését, miszerint orosz zsoldosok utaztak Venezuelába.
Marija Zaharova külügyi szóvivő csütörtöki sajtóértekezletén megismételte, hogy Oroszország kész csatlakozni a venezuelai rendezést célzó közvetítő és konzultatív erőfeszítésekhez, amelyek az összes érintett fél által elfogadhatók. Elmondta: Moszkva tanulmányozza azt az uruguayi-mexikói kezdeményezést, hogy Montevideóban hívjanak össze egy Venezuelával foglalkozó konferenciát. A TASZSZ hírügynökség szerint eddig tucatnyi ország és nemzetközi szervezet jelezte részvételi szándékát.
Zaharova kifogásolta, hogy Juan Guaidó a The New York Times című amerikai lapban megjelent írásában "nyíltan katonai puccsra szólította fel a fegyveres erőket". Megjegyezte, hogy "szerzői cikket elhelyezni az amerikai újságokban nem egyszerű, de a megfelelő emberek számára mindig akad hely".
Úgy vélekedett, hogy Nicolás Maduro venezuelai elnök joggal aggódik az életéért, mert amerikai hivatalos személyek nyíltan követelik az elmozdítását. Azt hangoztatta, hogy a venezuelai fordulatot az Egyesült Államok készítette elő.
Valótlannak nevezte azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Oroszország evakuálni készül diplomatáit és állampolgárait a dél-amerikai országból.
A venezuelai nemzeti gárda egyik caracasi egysége január 21-én puccsot kísérelt meg végrehajtani, ami után az ország legfelsőbb bírósága bejelentette Juan Guaidó, a venezuelai törvényhozás elnökének leváltását. Guaidó tüntetésekre hívott fel, és január 23-án ideiglenes államfővé nyilvánította magát a hivatalban lévő államfővel, Maduróval szemben. Fellépése széles körű nemzetközi támogatásra talált: az Egyesült Államok az amerikai kontinens több más országával együtt azonnal elismerte a hatalomváltást, a fordulat támogatóihoz január 26-án Izrael, egy nappal később pedig Ausztrália is csatlakozott.
Ugyancsak január 26-án hat uniós ország nyolc napot adott Madurónak arra, hogy bejelentse a szabad és tisztességes választások megtartását, különben Guaidót ismerik el a dél-amerikai ország elnökének.
