A venezuelai amerikai katonai beavatkozás lehetőségét firtatja az amerikai sajtó John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó jegyzetfüzetében észrevett, „ötezer katonát Kolumbiába” feljegyzés nyomán.
John Bolton a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón a kezében tartotta sárga jegyzetfüzetét, amelynek a kihajtott oldalán volt olvasható a kézzel írt jegyzet. A feljegyzést egy újságíró látta meg, amelyet telefonjával le is fényképezett, és rá is kérdezett az amerikai katonai beavatkozás lehetőségére. Bolton válaszában leszögezte: az amerikai elnök „nagyon egyértelművé tette, hogy minden megoldás elképzelhető”. Megismételte vasárnapi kijelentését, mely szerint az Egyesült Államok által ideiglenes elnöknek elismert Juan Guaidó és a Venezuelában lévő amerikai diplomaták elleni bármilyen erőszakra az Egyesült Államok „jelentős mértékű választ” ad.
Az AP tudósítója megkereste a Fehér Házat is, az elnöki hivatal azonban nem kívánta kommentálni az „ötezer katonáról” szóló feljegyzést.
A Venezuelával szomszédos Kolumbia külügyminisztériuma közleményben reagált a feljegyzésre. Közölte: nem világos, mit jelent és milyen okból szerepelt a feljegyzés Bolton füzetében.
Moszkva magyarázatot vár
Hivatalos magyarázatot vár Washingtontól Moszkva azokkal a jelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint Washington csapatokat vezényelhet Kolumbiába – írta tegnapi Facebook-bejegyzésében Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. Zaharova ezzel Bolton jegyzetfüzetére reagált, és a bejegyzésről készült fotót is megosztotta a Facebookon.
„Az NBC a Pentagon három magas beosztású munkatársára hivatkozva ma azt közölte, hogy az amerikai katonai vezetés nem vezényel katonákat Kolumbiába vagy Venezuelába” – írta Zaharova,
A szóvivő hangot adott álláspontjának, amely szerint a venezuelai belügyekbe éppen Kolumbiából kiindulva történik beavatkozás, a választásoktól a kíberbiztonság kérdéseiig.
Lavrov: Moszkva a nemzetközi közvetítés lehetőségét keresi
Miközben az Egyesült Államok és legközelebbi szövetségesei nyíltan törekednek a törvényes venezuelai kormány megdöntésére, Oroszország a nemzetközi közvetítés lehetőségét keresi a venezuelai alkotmányos rend és a nemzetközi jog normáinak megvédése érdekében – jelentette ki tegnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
A tárcavezető azt állította, a venezuelai ellenzék Washington nyomására utasítja el, hogy engedményeket tegyen a caracasi vezetésnek, amíg az le nem mond a hatalomról.
Bolton feljegyzésével kapcsolatban azt mondta, hogy az „gondolásra készteti”, különösen azoknak az Egyesült Államokban és más országokban elhangzott kijelentéseknek az ismeretében, amelyek szerint a szomszédos országokat kell felhasználni a Venezuela elleni intervencióra az ott kialakult humanitárius helyzetre hivatkozva.
Lavrov közölte, hogy Oroszország igyekszik megismerni az EU konkrét álláspontját a válság megoldásával kapcsolatban. Rámutatott, hogy miközben az Unió több tagállama ultimátumot intézett Nicolás Maduro elnökhöz, Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője az integráció egészének nevében visszafogottabb hangot ütött meg, a lényegét tekintve egy kapcsolattartó csoport létrehozását szorgalmazva.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Karib-tengeri Közösség (CARICOM) országai is felvetették a nemzetközi közvetítés gondolatát, és hogy a venezuelai kormány késznek mutatkozott az ellenzékkel ilyen felállásban a tárgyalásra. Lavrov szerint Moszkva, figyelembe véve az EU és a CARICOM felől érkező jelzéseket, valamint Kína és India arra irányuló törekvését, hogy sikerüljön elkerülni a katasztrófát, igyekszik felmérni, hogy mit tehetne a nemzetközi közösség annak érdekében, hogy „megakadályozza a nemzetközi jog újabb megsértését és az erőszakos rendszerváltást, és alkotmányos mederbe terelje a helyzetet”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Moszkva nem lepődött meg azokon a jelentéseken, amelyek szerint az önmagát Venezuela ideiglenes államfőjévé nyilvánító ellenzéki vezető, Juan Guaidó megbeszélést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel. Rámutatott, hogy Guaidó a hazájában végbemenő események kezdete óta folyamatos kapcsolatban áll Washingtonnal.
Korábban Guaidó a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy beszélt Trumppal, valamint a régió és a világ más vezetőivel. A The Wall Street Journal szombati beszámolója szerint Guaidó azt követően nyilvánította magát elnökké, hogy felhívta és Washington támogatásáról biztosította őt Mike Pence amerikai alelnök.
Peszkov azt hangoztatta, hogy Moszkva a törvényellenes és leplezetlen beavatkozásnak tekinti a PDVSA venezuelai állami olajvállalat ellen meghirdetett amerikai szankciókat. Megismételte, hogy Oroszország negatívan viszonyul az effajta lépésekhez, és rendre a rosszhiszemű konkurenciaharc megnyilvánulásának tekinti őket.
Juan Guaidó, a venezuelai törvényhozás elnöke január 23-án nyilvánította magát Venezuela ideiglenes államfőjévé a hivatalban lévő államfővel, Nicolás Maduróval szemben. Fellépése széles körű nemzetközi támogatásra talált: az Egyesült Államok az amerikai kontinens több más országával együtt azonnal elismerte a hatalomváltást, a fordulat támogatóihoz január 26-án Izrael, egy nappal később pedig Ausztrália is csatlakozott.
Ugyancsak január 26-án Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Spanyolország nyolc napot adott Madurónak arra, hogy bejelentse a szabad és tisztességes választások megtartását, különben Guaidót ismerik el a dél-amerikai ország elnökének.
Maduro és Guaidó jelenleg a fegyveres erők támogatásáért vetélkedik egymással.
Guaidó: Nincs párbeszéd Maduro kormányával
Juan Guaidó szerint az, hogy a múlt héten Venezuela ideiglenes elnökévé nyilvánította magát, nem minősül puccsnak, hanem egy demokratikus és alkotmányos átmenet kezdete – ekképpen fogalmazott a CNN spanyol nyelvű kiadásának adott interjúban, amelyet tegnap sugároztak.
Guaidó arra a kérdésre, hogy kormánya fontolóra venné-e, ha Maduro büntetlenségért cserébe hajlandó lenne távozni az elnöki tisztségből, az ellenzéki parlament elnöke úgy válaszolt: minden lehetőség számításba jöhet a hatalombitorlás megszüntetése érdekében.
Ugyanakkor kijelentette: nem lehet szó a párbeszédről Maduro kormányával. „Nem fogunk hamis párbeszédbe bocsátkozni, amely oxigénnel látna el egy olyan rendszert, amely kínoz és bebörtönöz. Csakis a Maduro távozásáról szóló tárgyalásokról lehet szó – fogalmazott.
Terve: a hatalombitorlás megszüntetése, átmeneti kormány és szabad választások.
Az ENSZ szerint legalább 40 embert megöltek
Legalább 40 ember halhatott meg a venezuelai erőszakhullám során, közülük 26-ot kormánypárti erők lőttek le, 11-et fosztogatás közben, 5-öt pedig otthoni rajtaütéskor öltek meg – közölte tegnap Rupert Colville, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (OHCHR) szóvivője.
Hozzátette azt is, hogy a dél-amerikai országban több mint 850 embert (köztük 77 gyereket) vettek őrizetbe január 21-e és január 26-a között. Az őrizetbe vett gyerekek között vannak 12 év körüliek is. Csak január 23-án 696 főt vettek őrizetbe, ez az elmúlt 20 évben a legmagasabb szám az egy napra jutó őrizetbe vételek tekintetében.
