2024. március 28., csütörtök

Egy évszázad a gazdaság jegyében

Fennállásának 100. évfordulóját ünnepli az idén a Vajdasági Gazdasági Kamara, a vajdasági vállalatok és vállalkozók gyújtópontja. A jeles jubileum alkalmából holnap az újvidéki Master Központban díszülést tartanak, amelyen átadják a 2018. év legsikeresebb vállalkozóinak járó díjat.

A Vajdasági Gazdasági Kamara az elmúlt években a vajdasági kormánnyal kialakított jó közreműködésnek és az új szervezeti felépítésnek köszönhetően a gazdaság számos területén sikeresen megvalósította a céljait – vallja Boško Vučurević, a gazdasági kamara elnöke. Mindez az ipari termelés növekedésében és a tartomány behozatalának emelkedésében észlelhető.

A tartomány gazdasági stratégiájának fontos láncszemeként a Vajdasági Gazdasági Kamara az utóbbi két évben több mint harminc megállapodást kötött társulásokkal, klaszterekkel és más gazdasági szervezetekkel, valamint tudományos intézményekkel. Mind hazai, mind külföldi helyszíneken számos sikeres üzleti fórumot, gazdasági vásárt szervezett, amelyeken vajdasági üzletemberek vehettek részt.

Az intézmény kivette részét abban is, hogy a szerbiai és a magyarországi üzleti kapcsolatok hivatalos, intézményes keretet is kapjanak. Erősödtek a kapcsolatok a vajdasági és a Csongrád megyei kamara között a két évvel ezelőtt megkötött együttműködési megállapodás révén. A szerződések értelmében a két kamara aktívan segíti tagjainak üzleti együttműködését mind Szerbiában, mind Magyarországon, valamint hozzájárulnak az árucsere-forgalom növekedéséhez.

Sikeres együttműködés született az elmúlt időszakban a Pécs–Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával is. A „turisztika, a települési infrastruktúrafejlesztés, a kulturális sokszínűség, valamint az európai uniós csatlakozás előkészítésének területeire” kiterjedő megállapodás két évvel ezelőtt született meg.

A boszniai Szerb Köztársaság Gazdasági Kamarájával gyümölcsöző idegenforgalmi együttműködés született. Vučurević elmondta, hogy az európai és Európán kívüli országok közül 2016-ban Bosznia-Hercegovinából és a boszniai Szerb Köztársaságból érkezett Vajdaságba a legtöbb turista.

Különféle intézményekkel, köztük a Vajdasági Idegenforgalmi Szervezettel folytatott a gazdasági kamara sikeres együttműködést, üzleti fórumok és idegenforgalmi találkozók, valamint aktuális témákkal foglalkozó kerekasztal-beszélgetések formájában.

ÁCSOK, SZABÓK, CIPÉSZEK

A nagy hagyományokkal rendelkező gazdasági kamara, amely 1919. február 1-jén alakult meg, egyike a legrégebbi intézményeknek a tartományban. Újvidék város kereskedői és iparosai fontosnak tartották egy önszerveződésen alapuló képviselet létrehozását, ezért megalakították a Kereskedelmi és Kézműves Kamarát. A Matica srpska egykori dísztermében szabók, ácsok, cipészek és más kézműves mesterséget és kereskedelmi tevékenységet képviselő polgárok gyűltek össze, hiszen a modern kamararendszer gyökerei a kézműves és kereskedelmi céhekig nyúlnak vissza, amelyek a 18. században a kamara jelenlegi feladatköreihez hasonló szerepet töltöttek be. A különféle mesterségek ipara ekkor erős fejlődésnek indult a legtöbb vajdasági városban, így az iparágak mesterei céhekbe tömörültek. Újvidéken a 18. század végén jött létre az ácsok és a mézeskalácskészítők céhe.

A Kereskedelmi és Kézműves Kamara megalakulását megelőzően 1850-ben Temesváron megalakult a Kereskedelmi, Kézműves- és Iparkamara. Ezután a bácskai térség számára Szegeden kapott helyet a kamarai székhely, a bánáti települések esetében Temesvárt, a szerémségi térség számára pedig Eszéket jelölték ki kamarai székhellyé. Több vajdasági városban kisebb kamarai központokat hoztak létre.

Az újvidéki Kereskedelmi és Iparkamara létrehozásakor ideiglenesen Ljuba Stefanović kereskedőt nevezték ki elnökké, őt 1919 augusztusában pedig Kosta Mirosavljević váltotta fel. A kamara hosszú távú elnökeként (1919–1939) fontos szerepet játszott az intézmény fejlesztésében a két világháború között. Ugyanezen az ülésen Nikola Ivkovićot tették meg első alelnöknek, valamint további öt új tagot jelöltek ki, amelyek között két kereskedő: Vlado Stefanović és Pajo Jakovljević, a viaszkészítő Gavre Malenić, Lazar Vasić cipész mellett Ivan Kobal bankár is szerepelt. Egy banki tag megválasztásával ugyanis először jöhetett létre szorosabb együttműködés a bank és a kamara között. Hét évvel később, 1926-ban az Iparosok Egyesülete is csatlakozott a kamara tagjaihoz, így az intézmény hivatalos elnevezése Kereskedelmi, Kézműves és Iparkamara lett, s területi illetékessége Baranyára is kiterjedt.

Ugyanabban az évben megtartották a kamara tagjainak első választását is, és az átszervezés révén három szekciót hoztak létre: az ipari, a kereskedelmi és a kézműves csoportosulást. Ezt követően 1927-ben a már elfogadott rendeletek és a módosított alkotmány alapján a kamara belső szervezete is kibővült. A közigazgatáson és a titkárságon kívül létrejött három részleg: a pénzügyi, a fegyelmi bíróság részlege, a nyugdíjalap tanácsa és az adó-, a közlekedési, valamint a vámbizottság is megalakult.

Mindezek a változások pozitív hatással voltak a kamara munkájára, s ez a bizottság sokszínűbb és egyre gyümölcsözőbb tevékenységében is megmutatkozott. Például a közlekedési részleg számos sikeres tanácskozást tartott, ezenkívül az iparban tevékenykedő szakemberek és az építőipari dolgozók is számos előnyre tehettek szert a találkozók révén.

Ugyanabban az évben létrehozták a bírósági joghatósággal foglalkozó bizottságot, amely a magánjogi jogviták megoldásával foglalkozott azok kösött az ügyfelek között, amelyek előzőleg elismerték a bizottság joghatóságát.

Az újvidéki Kereskedelmi, Ipari és Kézműves Kamara számára fontos lépés és kivételes lehetőség volt a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kamararendszerbe való csatlakozása. 1929. május 26-án és 27-én az Újvidéken megtartott konferencián nagyszámú jelentést tehetett közzé a vajdasági létesítmény.

ELISMERÉS A LEGJOBBAKNAK

A Vajdasági Gazdasági Kamara mindeddig évről évre díjazta az ipari termelés, a szolgáltatások és a mezőgazdaság terén legjobb eredményeket elért vállalkozásokat. 2018 decemberében létrehozta a Kosta Mirosavljević nevével fémjelzett díszoklevelet, amelynek értelmében az 1965-ben létrehozott éves díjat a gazdasági kamara kiemelkedő személyiségéről nevezte el. Kosta Mirosavljević 1919-től 1939-ig volt a gazdasági kamara élén. Tevékenységével nagyban hozzájárult a gazdaság fejlődéséhez. Az éves díjat a legsikeresebb vajdasági vállalkozóknak ítélik oda.

Kosta Mirosavljevićet 1938 júniusában választották Újvidék polgármesterévé, számos hazai gazdasági intézmény és egyesület munkájában vett részt. Fáradhatatlan gazdasági aktivistaként, vízionáriusként és többek között a Szerb Kereskedelmi Bank megalapítójaként maradt meg az emlékezetben. Sok évig tagja volt a Központi Hitelintézetnek, és alapítója az újvidéki Termék- és Értéktőzsdének. Ezenkívül a Matica srpska kiemelt tagja és alelnöke, valamint a Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének és a Kereskedők és Iparosok Szövetségének tagjaként és alelnökeként tartják számon. Több királyi érdemrend tulajdonosa.