Vajdaság és a Dél-Alföld az aszály és a belvíz kihívásaival néz szembe, ezért magyarországi és vajdasági szakértők immár másfél éve közösen dolgoznak a probléma megoldásában a WATERatRISK elnevezésű projektum keretében, amelyben a régió legfontosabb kutatóintézetei vesznek részt.
A probléma megoldása ugyanis szoros, határon átnyúló együttműködést igényel, mivel e kihívások és veszélyek nem ismernek határokat, Vajdaságot és a Dél-Alföldet egyaránt érintik.
Dr. Nagy Imre egyetemi tanár, az Újvidéki Egyetem Természettudományi Kara Földrajzi Intézetének munkatársa elmondta, hogy Vajdaságban ugyan szembesülünk a belvizek problémájával, de ennek felmérése, tudományos értékelése és a tudományos módszertan megállapítása mindeddig váratott magára.
Az elsődleges cél az innovatív és összehangolt monitoringmegoldások fejlesztése (Fotó: Dávid Csilla)
– A problémák megfelelő kezelési módszere még nincs teljesen kidolgozva. Erre próbál a két egyetemi kar, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági és a Természettudományi Kara, valamint a Szegedi Tudományegyetem egy olyan monitoring rendszert kidolgozni, amely révén a károk megelőzését előre tudjuk látni és megfelelő módon kezelni. Tervben van egy közös kutatóintézet kialakítása is, amely révén közösen próbálnánk kezelni a belvizek problémáját ebben a térségben. A jelenlegi mintaterület, az egyik gyakori belvizes problémával küzdő vidéken, Zsablya község területén van. A szárazság tekintetében viszont Észak-Bácska, Magyarkanizsa és Szabadka község területeit vizsgáljuk, ahol a legaszályosabb és legvízmentesebb területeket tartjuk számon – mondta Nagy Imre.
A Mezőgazdasági Kar gazdasági téren készít értékelést arról, hogy milyen pénzügyi vagy társadalmi következményei vannak a hidrológiai jelenségeknek. A módszertan gyakorlati alkalmazása lesz a következő lépés.
– A hidrológiai szélsőségeket egymás ellen fordítva egy korszerű vízgazdálkodási módszer kidolgozása lenne a cél. A projekt keretében a Dong-éren vízhozammérő monitoringállomások épülnek, amelyek a vízgazdálkodási modell kontrollparamétereit fogják szolgálni. Ez olyan hidrológiai modell, amely egyaránt alkalmas lesz a belvizes szituációk és szárazsággal kapcsolatos helyzetek vizsgálatára. Konkrétan olyan kérdésekre fogunk választ keresni, mint pl. a mederbeni távozásnak a lehetősége, vagyis hogy mekkora mennyiségű víz tartható vissza a Dong-ér vízrendszerében, illetve a lefolyási mennyiségek nyomon követésével és modellezésével pontosabb képet kapunk arról, hogy egy száraz időszakban mi az a veszteség, amit nem biztos, hogy el kellene vezetni a csatornáknak. Belvizes időszakokban pedig pontosabban fogjuk tudni azt, hogy mik azok a vízmennyiségek, amelyektől meg tudtunk szabadulni – tudtuk meg Benyhe Balázstól, az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság monitoringreferensétől.
Dr. Bezdán Attila, a Mezőgazdasági és a Természettudományi Kar munkatársa elmondta, hogy a projektum keretében eddig sikerült beszerezni azokat a felszereléseket, amelyekkel felmérések készülhetnek a közeljövőben. A kutatások eredményeinek ismertetésére a projektum következő fázisában, tavaszra kerül sor.
