Fennállásának és folyamatos működésének 160. évfordulóját ünnepli az idén a Bielitzky Károly Városi Könyvtár. A jubileum központi ünnepségét a múlt pénteken tartották meg a Népszínházban a Művelődési Minisztérium, a Tartományi Művelődési Titkárság, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia, a Szerb Nemzeti Könyvtár képviselői és más, rangos meghívott vendég részvételével.
Danijela Vanušić, a művelődési miniszter kulturális örökséggel megbízott segédje felszólalásában felidézte az intézmény múltját, szólt a könyvtárak szerepéről a kultúra és az emberiesség megőrzésében, egyben jelezte, hogy a Művelődési és Tájékoztatási Minisztérium a továbbiakban is kész támogatni a zombori intézményt.
Dragana Milošević tartományi művelődési, tájékoztatási és vallási közösségi titkár úgy tekint Zomborra, mint azon ritka városok egyikére, amelyek kulturális hagyománya átnyúlik az országhatáron, őrzi a könyvek által nyújtott kulturális értékeket, és elkötelezett, hogy a jövőben is ezt tegye.
Az egybegyűltekhez szólva Miro Vuksanović, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia könyvtárának igazgatója a zombori könyvtár múltjából az 1975 és 1988 közötti időszakot idézte föl, amikor ő állt a zombori könyvtár élén, és elmondta, hogy ennek az időszaknak milyen órioási hatása volt mostani életére.
Laslo Blašković, a Szerb Nemzeti Könyvtár igazgatója aggodalmát fejezte ki, hogy a digitalizálás korában visszaszorul a könyvtárak szerepe, és az olvasók egyre ritkábban találkoznak a könyvek nyújtotta érzelmekkel.
A meghívott vendégek gondolatait a Bielitzky Károly Városi Könyvtár nevében Nataša Turkić igazgatónő köszönte meg. Rámutatott, hogy a lakosság számaránya és a kölcsönzött könyvek száma tekintetében a zombori intézmény élen jár az országban, jelenleg több mint 350 000 kötetnyi szerb, magyar, angol, német, francia nyelvű kiadványa van. A kölcsönkönyvtár mellett tudományos, helytörténeti, gyermekrészleg, olvasótermek, digitalizációs központ, könyvkötészet és könyvesbolt működik az intézményben, amely saját kiadói tevékenységet folytat, és nyilvántartja az egyéb intézmények, egyesületek könyvállományát is.
A közkönyvtárat későbbi névadója, Bielitzky Károly (1813–1878) megyei tisztviselő alapította a városi magisztrátus támogatásával. A tízezer kötetes magánkönyvállomány tulajdonosa, aki könyvelő volt, már 1857-ben megalakította a zombori könyvbarátok körét, amely a rendelésre vásárolt könyveket a százhuszonöt fős tagság magánházaiban helyezte el. Mivel így nehezen működött a könyvek cseréje, a kör fölajánlotta állományát a városnak, azzal, hogy az helyet biztosít a közkönyvtár működtetéséhez. Zombor 1859-ben átvette saját kezelésébe a könyveket, és ezzel létrejött a Bibliothek der König. Freistad Zombor, amit Bielitzky vezetett egészen haláláig. Kezdetben csupán német nyelvű könyveket gyűjtött, majd a tagság nyomására fölhagyott ezzel a kizárólagossággal. Ebben az időben ugyanis Zombor lakosságának 38 százaléka szerb, 32 százaléka horvát, 20 százaléka magyar és csak 7 százaléka volt német.
A nevét viselő Városi Könyvtár a jubileumot Veljko Petrović összegyűjtött műveinek első, novellákat tartalmazó kötetének megjelentetésével kezdte, valamint az idei tagdíjat felére csökkentette mind a régi, mind az új tagok számára. A jubileumi évre egyéb meglepetéseket tartogat.
