A Nagycsatorna torkolatánál lévő egykori vesztőhelyen álló emlékműnél, több mint kétszáz név felolvasásával kezdődött vasárnap Óbecsén a razzia áldozataira való emlékezés – 1942. február 27-én valószínűleg ennél is több szerb, magyar zsidó és roma lelte itt halálát a jeges Tiszában.
Dragan Tošić, Óbecse polgármestere szerint a többnemzetiségű Vajdaság és a többnemzetiségű Óbecse lakosságának együtt kell megemlékeznie erről a gyászos évfordulóról, mert a több évszázados együttélés mellett a gyűlölet és az abból fakadó bűntettek elítélése is összeköti az embereket.
Milan Bašić, a Harcosok Szövetsége óbecsei szervezetének az elnöke is megemlékezett a tragikus eseményekről, ő azt is megemlítette, hogy a fasiszták Csúrogon, Zsablyán, Sajkáson, Mosorinban, Dunagárdonyban, Újvidéken és másutt is végrehajtották a razziát, de Kabolban egy emberséges és jóindulatú magyar tisztnek, Dunafalvi Lajosnak köszönhetően nem került rá sor.
Ivan Ujhazi, a Szerbiai Zsidó Hitközség nevében mondott beszédet, szerinte ennek a megemlékezésnek a fiatalok számára az a legfontosabb tanítása, hogy az embertelenség milyen szintjére süllyedhet az ember, ha tetteit előítéleteken alapuló faji, nemzeti és vallási gyűlölet vezérli. Hozzátette: nem szabad utat engedni a történelemrelativizáció – és revízió egyre növekvő tendenciájának sem.
A beszédeket követően Dejan Stanojev óbecsei pravoszláv püspöki helynök gyászmisét szolgáltatott az áldozatok emlékére, Fuderer László katolikus plébános pedig imát mondott az áldozatok lelki üdvéért. A megemlékezés végén a megjelentek megkoszorúzták az emlékhelyet, egy koszorút pedig a zsilipről engedtek a Tiszába. A folyónál történt megemlékezés előtt a résztvevők a belvárosi óvodánál, azaz az egykori zsinagóga helyszínénél is koszorúztak.
