Pénteken este került sor a magyar kultúra napjának hagyományos vajdasági központi ünnepségére a zentai Művelődési Ház színháztermében.
Ünnepi köszöntőt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke mondtak.
Gergely József felvétele
– Hagyománnyá vált, hogy ezen az évfordulón a magyar kulturális szervezetek képviselői összegyűlnek itt Zentán, hogy együtt vitassák meg a magyarság helyzetét, együtt gondolkodjanak közös jövőjükről. Köszönjük a szervezőknek: a Magyar Nemzeti Tanácsnak, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetségnek és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetnek, hogy évről évre együtt élhetjük meg a magyar kultúra határtalanságát! Ez a minden szempontból egyedülálló rendezvény azonban üzen még valamit: magyar kultúra ma sincs és soha nem is lesz nélkülünk. Mi magyarok ugyanis jól tudjuk, mert a történelem viharos évszázadaiban megtanultuk, hogy a magyarság megmaradása nem magától értetődő, szükségszerű fejlemény, nem szerencse dolga, hanem vállalások és cselekedetek eredménye – hangsúlyozta Potápi Árpád János a magyar kormány nevében az egybegyűlteknek. Mint kiemelte, mindig voltak és vannak ma is magyarok, akik éltetik, formálják és alakítják azt a kultúrát, amelyet csak mi adhatunk a világnak. Vajdaság különleges helyet foglal el a külhoni magyar közösségek között, hiszen a közösségi együttműködés révén az elmúlt időszakban számos olyan fejlesztés valósulhatott meg, amely példaértékű. A napokban nyithatta meg kapuit például a szabadkai Zsinagóga a látogatók előtt, de hosszú évek után tavalyelőtt végre ünnepélyesen átadtuk a híveknek a Zentai Csata Emléktemplomát, valamint a Zentai Magyar Kamaraszínház új kamaratermét is. Bízunk benne, hogy nemsokára a Zentai Gimnázium új épületszárnyát is felavathatjuk! – mondta egyebek között Potápi Árpád János, és hozzátette: – Mai díjazottjaink életútjai mind-mind arról tanúskodnak, hogy a magyarság ügyének szolgálata nem a körülmények, hanem az egyéni vállalás függvénye. Nem számít, hogy az élet hová helyez bennünket, ha szívünkben ott a nemzetünk melletti döntés.
ITT, MA, EGYÜTT
– Isten, áldd meg a magyart! Égi és földi találkozás! Egyszerre égi és földi együttlét. Bennem büszkeség, hogy fohász és hálaadás. Hogy így kezdődik, így kezdődhet himnuszunk. Hogy ekként szólítja meg nemzetünket. Hívő és hitet tevő közösségként. Istent szeretőként és félőként. Lelki erőnket a Gondviselésre és annak megerősítésre bízzuk! Küzdelmeinket és egyben tettre készségünket, haza-, föld- és szülőföldszeretetünket kimondva oltalomba ajánljuk! Szerető áldozatként! Isten, áldd meg a magyart! Szavunk, vállalásunk az egekig szól! Mára körülöleli az egész földgolyót. A Kárpát-hazán túl minden területet, ahol a magyarság saját közösségi életet kíván teremteni. Muszáj kimondanom, és talán ma, ezt még fontosabb is megtennem: szeretem magyarságomat, szeretem, hogy itt születtem, érzem az ide kötő szülőföld oltalmát, hiszem a fohász létjogosultságát – kezdte Sutus Áron lírai hangvételű köszöntőjét, majd a délvidéki magyar kultúráért síkra szálló egyesületek aktivitását méltatva hangsúlyozta: – Az, hogy itt lehetünk ma, együtt, Kárpátalja, Felvidék, Erdély és a Partium, Muravidék, Baranya, Szlavónia, hogy ismét itt vagyunk egymásnak és egymásért a Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában és a Boszniai Szerb Köztársaságban élő nemzettársainknak, hogy az anyaország részéről a Nemzetpolitikai Államtitkárság, az NMI Művelődési Intézet, a Hagyományok Háza, a Rákóczi Szövetség, a Magyarság Háza, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa és itthonról megannyi intézmény és legfőbb érdekképviseleti szervezeteink, mindez elveink és egymásnak tett ígéreteink követésében még szilárdabbá tesz mindnyájunkat.
A DÍJAZOTTAK
Az est folyamán ünnepélyes keretek között kiosztották a díjakat, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Magyar Életfa-díját, Aranyplakettjét és Plakettjét, melyeket évről évre azok a személyek kapják meg, akik áldozatos munkájukkal gazdagabbá teszik a régió kulturális életét. Plakettben részesült a muzslyai N. Czirok Ferenc költő, irodalomszervező, a kúlai Pásztor József gyermekszínjátszó csoportvezető, amatőr színjátszó, a törökkanizsai Szabó József helytörténet-kutató, a tornyosi Tóth Ugyonka Frigyes tamburás, művelődésszervező és a pancsovai Varga Ernő közösség- és művelődésszervező. Magyar Életfa-díjat kapott az újvidéki Beszédes Margit karnagy, a csókai Kónya Sándor verséneklő, énekmondó, zeneszerző, kutató, népzenei gyűjtő, a temerini Németh Mátyás fényképész, a Magyar Szó nyugalmazott fotóriportere, valamint a kúlai Vendel Gyöngyi karnagy. Az Aranyplakettet idén Németh István, a Zenetudományi Intézet nyugalmazott munkatársa, népzenekutató és -gyűjtő vehette át évtizedes áldozatkész szolgálatáért.
A rendezvényen vette át a korábban neki ítélt Aranyplakettet dr. Haltz József, a Rákóczi Szövetség tiszteletbeli elnöke.
Az ünneplő közönséget és a díjazottakat alkalmi koncertjével az újvidéki Kapisztrán Ferences Ifjúsági Kórus köszöntötte.
VAJDASÁGI SZÉP MAGYAR KÖNYV
A magyar kultúra ünnepén került sor a Vajdasági Szép Magyar Könyv 2018 című pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére is. A Vajdasági Szép Magyar Könyv díjat Ricz Géza Peripheria című albuma érdemelte ki, amely a Symposion és a Forum Könyvkiadó közös kiadásában jelent meg. A kötet egyúttal a Legszebb Művészeti Könyv díját is megkapta.
A Legszebb Szépirodalmi Kiadvány díját Fenyvesi Ottó Halott vajdaságiakat olvasva című kötete nyerte el. A zsűri külön kiemelte a zEtna kiadó gondozásában megjelent kötet műszaki szerkesztését, ezzel egyúttal Beszédes István munkáját.
A Legszebb Gyermek- és Ifjúsági Könyv díjat a zsűri a zEtna kiadónak ítélte oda Kovács Jolánka Rétesország meséi című kötetéért, amelynek illusztrátora Péter László.
Mindhárom kiadvány a Grafoprodukt Nyomdában készült.
A tudományos és értekező prózai művek, szakkönyvek, felsőoktatási kiadványok kategóriájában a legszebben gondozott kiadvány díját a háromtagú szakmai bizottság a Forum Könyvkiadó Intézetnek ítélte oda Bálint Sándor A közös sors felelőssége című kötetéért, amely az újvidéki Sajnos Nyomdában készült, műszaki szerkesztője pedig Lackó Lénárd.
Az általános iskolai és középiskolai tankönyvek, ezek segédkönyvei kategóriában a zsűri az általános iskolák 6. osztálya számára készült Anyanyelvápolás című tankönyvet díjazta, amelynek szerzője Kovács Jolánka, kiadója pedig a Tankönyvkiadó Intézet. A zsűri külön kiemeli és gratulál Bicskei Anikónak a kiadvány illusztrálásáért. A kötet a Službeni glasnik nyomdájában készült.
A könyvsorozat kategóriában a zsűri a Gion Nándor Emlékház és a Forum Könyvkiadó Intézet közös gondozásában megjelenő sorozatát, a Gion Nándor Novellapályázat antológiái sorozatot találta a legjobbnak. A két kiadó a 2014., a 2015. és a 2016. évi pályamunkák szerkesztett köteteivel pályázott. Az egyes kiadványok a Magyar Szó Lapkiadó Kft. nyomdájában, valamint a Sajnos Nyomdában készültek.
A szakbizottság dicsérő oklevelet adományozott:
– Szépirodalom kategóriában a Forum Könyvkiadó Intézetnek Szegedi-Szabó Béla Balzsam című regényéért. A zsűri dicséretben részesítette Sirbik Attilát a kötet borítójáért, valamint Lackó Lénárdot a kötet műszaki szerkesztéséért. A regény a Magyar Szó Lapkiadó Kft. nyomdájában készült. Dicsérő oklevelet adományozott a zsűri Géber Lászlónak, a szerző magánkiadásában megjelent kötetéért. A Szigetlakó – hatvannyolc palackposta című könyv a Sajnos Nyomdában készült, műszaki szerkesztője Csernik Előd.
– Gyermek- és ifjúsági kiadványok kategóriában a Forum Könyvkiadó Intézet két kiadványa érdemelt ki dicsérő oklevelet: Csík Mónika Szekrénylakók című, hangzó melléklettel megjelent kötete, amelynek illusztrátora Kanyó Janovics Erika, és Mészáros Anikó Epreskerti mesék című meséskönyve. A zsűri az Epreskerti mesék esetében a dicsérő oklevelet a kötet illusztrátorának, Bicskei Anikónak ajánlja. A Szekrénylakók a Grafoprodukt, az Epreskerti mesék a Magyar Szó Lapkiadó Kft. nyomdájában készültek.
– A Művészeti könyvek és albumok kategóriában a szakbizottság két dicsérő oklevélről döntött: az egyiket Bicskei Zoltán A szív sorsa – a jazz és mi című, válogatott írásokat tartalmazó kötete érdemelte ki, amelynek műszaki szerkesztője Beszédes István, és amelyben többek között a szerző grafikái és Dormán László fotói is megtalálhatóak. A kötet a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet gondozásában jelent meg és a Sajnos Nyomdában nyomták. A másik dicsérő oklevelet ebben a kategóriában a Hét Nap gondozásában napvilágot látott, a vajdasági sportéletet meghatározó személyekkel és személyekről készült interjúkötet érdemelt ki. A mi sporthőseink című kötet szerzője Tóth Tibor, illusztrátora pedig Szalai Attila. A kiadványt a Grafoprodukt Nyomda nyomta. A kötet műszaki szerkesztője Lackó Lénárd.
– A tudományos és értekező prózai művek, szakkönyvek, felsőoktatási kiadványok kategóriában a zsűri két kiadványnak ítélt dicsérő oklevelet: a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet gondozásában megjelent Féja Géza-kötetnek, az Atyámfiainak, amelynek műszaki szerkesztője Beszédes István, a kiadványt a Sajnos Nyomdában nyomtatták, továbbá Markо Čudić Áthangolódások című tanulmánykötetének, amelynek műszaki szerkesztője Csernik Előd, a fedőlap Pesti Emma festményének felhasználásával készült, kiadója pedig a Forum Könyvkiadó Intézet.
– Könyvsorozat kategóriában a szakbizottság két oklevelet adományozott: egyiket a zentai Történelmi Levéltárnak az elmúlt évek Zenta városához kötődő jeles évfordulók jegyében született kiadványaiért, azok tartalmi és műszaki szerkesztésért, nyomdai kivitelezéséért, a másikat pedig a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének a Délvidék felfedezése sorozatáért, amely a megelőző évek riporttáborainak termését nyújtja át az olvasónak szerkesztett formában.
