2024. március 29., péntek

QR-kódok belvárosi épületeken

Noha naponta sokan áthaladnak a Duna és a Zmaj utcán, csak kevesen tudják, hogy az itt lévő, régi épületeken QR-kódokat helyeztek el. Ezek a kódok és okostelefonjaink segítségével megtudhatjuk, hogy mikor épült egy-egy belvárosi ház, és hogy miért jelentős városunk történelme szempontjából.

Érdemes kipróbálni az óváros egyes épületein elhelyezett QR-kódokat, sok érdekes információt tudhatunk meg az objektumok múltjáról (Dávid Csilla felvétele)

Érdemes kipróbálni az óváros egyes épületein elhelyezett QR-kódokat, sok érdekes információt tudhatunk meg az objektumok múltjáról (Dávid Csilla felvétele)

Egyesek a QR-kódokat mobil fizetési segédeszközként értelmezik, pedig ebben az esetben egy olyan, városi projektumban van kulcsszerepük, amely a kódok segítségével lehetővé teszi, hogy az érdeklődők többet megtudjanak az óváros ismertebb objektumairól. A projektumot az önkormányzat és a városi Műemlékvédelmi Intézet támogatja, megálmodói azt szeretnék elérni, hogy minél többen megismerjék az óváros híres épületeinek történetét.

– Az újvidéki Hagyományokért – Öreg Tölgy Szervezet 2017-ben kérelemmel fordult az újvidéki önkormányzathoz, amelyben arra kérték a városi hatóságot, hogy támogassák a Tudjanak meg minél többet az újvidéki híres épületekről QR-kód segítségével nevű projektumot. Az újvidéki Műemlékvédelmi Intézet és a városi önkormányzat úgy döntött, hogy anyagilag és egyéb módon is részt vesz az elképzelésben – magyarázta Siniša Jokić, a Műemlékvédelmi Intézet igazgatója.

A szervezet kidolgozta a szükséges mobil applikációt, megkezdődött az együttműködés a történészekkel, és az összes archív anyagot belefoglalták a programba. A szerb nyelv mellett az applikációba foglalt információk angol nyelven is elérhetők. – Nem sok értelme lenne az egész projektumnak, ha angol nyelven nem lennének elérhetők az információk. A program lehetőségeit azonban bővíteni kell, jó lenne bevezetni a német, a kínai és az orosz nyelvet is, mert nagyon sok turista érkezik ezekről a nyelvterületekről – mondta Jokić a Dnevnik napilapnak, majd hozzátette: nagy gondot jelentenek a falakra ragasztott reklámok, mert gyakran lefedik a QR-kódokat az épületeken.

– A polgárok gyakran engedély nélkül ragasztgatják hirdetéseiket az épületek falaira, ez nagy gondot jelent. A Műemlékvédelmi Intézet ezért a jövőben pontosan meghatározza, hogy minden épületen pontosan mely helyekre kerülhetnek a QR-kóddal ellátott táblák. Az óváros területén nem engedélyezettek a LED-hirdetések, de sokan mégis elhelyezik őket az épületek falain. Ilyen esetekben terepre hívjuk a felügyelőséget, amely eltávolíttatja ezeket, de mindez időbe telik – magyarázta a Műemlékvédelmi Intézet igazgatója.

A projektum tavaly egész évben folyamatban volt az önkormányzat támogatásának köszönhetően. A 15x19 centiméteres QR-kódokkal ellátott táblák elhelyezését az idén is folytatják, a tervek szerint a Hagyományokért – Öreg Tölgy Szervezet az óváros következő részein helyez majd el okostelefonokra tervezett információs táblákat: A Szabadság téren, a Njegoš és Miletić utcában, a Marija Trandafil téren, a Matica srpska és Sándor király utcában.

A QR-kód (Quick Response-kód) egy kétdimenziós vonalkód (tulajdonképpen pontkód), amit a japán Denso-Wave cég fejlesztett ki 1994-ben.

Jó tulajdonsága, hogy bármilyen irányból készülhet róla fénykép vagy szkennelt kép, nem kell törődni a kód helyes tájolásával. Ez azért lehetséges, mert a kód megfejtésére, dekódolására szolgáló programok a három sarokban elhelyezett jellegzetes, minden QR-kódban azonos minta alapján el tudják dönteni, milyen irányban kell a kód pontjait értelmezni, feldolgozni, még akkor is, ha a kódbélyegről készült kép teljesen ferde (wikipedia).