A világgazdaság növekedése 2019-ben valószínűleg kicsit lelassul a tavalyi ütemhez képest. A folyamat az EU-t is érinti, de nagy riadalomra semmi ok. Az átlagos növekedés az Unióban két százalék lehet, csak egy hajszállal gyengébb, mint 2018-ban. Ebből az is következik, hogy nem kell munkahelyek sokaságát megszüntetni.
Az uniós álláspiacon egyébként tavaly két rekordot is feljegyeztek: 1. az euróövezetben a munkanélküliség az utóbbi tíz esztendő legalacsonyabb szintjére süllyedt, 2. a huszonnyolc társállamot tömörítő közösség egész területén pedig 18 éves mélypontjára. A közös pénzt használó 19 tagországban novemberben 7,9 százalékra, az EU-ban pedig 6,7 százalékra esett vissza az állástalanok aránya.
Néhol jócskán az átlag alatti számok jöttek ki (így Csehországban, Németországban vagy épp Hollandiában), másutt azonban jóval magasabb értékeket mértek, például Görögországban, Spanyolországban, Horvátországban és még néhány országban.
A világátlag még az európai uniós értékeknél is jobbnak bizonyult. Bár a teljes évre még nincsenek végleges adatok, ám az őszi vonatkozó kimutatások biztatóak. Ráadásul egy olyan időszakban és környezetben, ahol a világ ipara egyre automatizáltabb és egyre több robotot alkalmaz.
A gépesedés tavaly még nem üldözte el tömegesen az embereket a munkahelyükről. Így a hagyományos munkaerő tovább serénykedhetett, sőt egyre többen fogták meg a dolog végét. Az eredmény sem maradt el: 38 éve a legalacsonyabb szintre esett vissza a globális munkanélküliség. Legalábbis abban a 48 fejlett és fejlődő államában, amelyek munkaerőpiaci helyzetét alapos elemzésnek vetette alá az UBS svájci bankcsoport.
A kutatásba bevont országokról nem árt tudni, hogy együttesen a világ megtermelt éves javainak, vagyis a globális GDP-nek csaknem a 84 százalékát adják.
A bankcsoport felmérése szerint 2018 szeptemberében a munkanélküliség a nemzetközi gazdaság meghatározó országaiban mindössze 5,2 százalék volt, ami az 1980-ban mért 5 százalék óta a legalacsonyabb. (Az 5,2 százalékról azért nem árt tudni, hogy csaknem 200 millió állástalant jelent.)
A felméréssel kapcsolatban az ENSZ keretében működő Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyik szakértője megjegyezte: Észak-Amerikában és Európában tavaly példátlanul alacsony szintre esett vissza a munkanélküliség, de a Csendes-óceán térségében, sőt Ázsia nagy részében is alacsony a mutató.
A kedvező folyamatot sok elemző azzal hozza összefüggésbe, hogy a 2008-as pénzügyi válság után országok tucatjaiban eszközöltek változtatásokat, amelyek eredményeként sikerült rugalmasabb munkamódszereket bevezetni. Az igazsághoz persze hozzátartozik az is, hogy az átalakítások részeként több helyen megnyirbálták a béreket, másutt viszont (főként a munkaerő megtartása érdekében) épp az ellenkezőjét tették: emelték a fizetéseket. Ennek köszönhetően az eurózónában hatéves, az Egyesült Államokban pedig kilencéves csúcsot döntött az átlagos bérnövekedés.
