A növekvő populizmussal és nacionalizmussal szemben szükség van az aacheni szerződésre – mondta Angela Merkel tegnap az új német–francia együttműködési és integrációs megállapodás ünnepélyes aláírásának alkalmából tartott beszédében. „Hetvennégy évvel a II. világháború után az emberi élet értéke, a dolgok, amelyek egykor maguktól értetődőek voltak, újra megkérdőjeleződtek. Ezért van szükség az együttműködésünk irányának újbóli meghatározására” – figyelmeztetett a német kancellár, úgy vélvén, az aacheni szerződés jelentős hatással lesz a német–francia kapcsolatokra, és hozzá fog járulni a közös európai hadsereg létrehozásához.
Emmanuel Macron beszédében azt emelte ki, hogy Németország és Franciaország felelősséggel tartozik Európáért. A francia elnök szerint a két országnak kell mutatnia az utat a többieknek. Hangsúlyozta, hogy Európának több külső és belső fenyegetéssel kell szembenéznie, köztük a nacionalizmussal, a Nagy-Britannia európai uniós kilépésével járó sokkal, a terrorizmussal és a káros éghajlatváltozással. Macron aláhúzta, hogy a hazaszeretet és az európai integráció nem egymás ellentétei.
Forrás: AP/Beta
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke üdvözölte az új szerződést, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az egyes országok szorosabb együttműködése nem helyettesítheti az összeurópai kooperációt. Szerinte Európának jelenleg minden elképzelhető támogatásra szüksége van, mert ellenségei számosak. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az európai béke zálogának nevezte a német– francia barátságot. „A német– francia történelemben gyakran történt méltánytalanság, háború, rossz”, ami szenvedéshez vezetett. A kilátás, hogy ez soha többé nem fog megtörténni, biztosítja kontinensünknek a nyugalmat, amelyre szüksége van a gyarapodáshoz – mutatott rá. Klaus Iohannis román elnök eközben felszólította Párizst és Berlint, hogy más uniós tagállamok előtt is nyissák meg együttműködésüket. „Ez a legjobb módja a tagállamok közötti egység és összetartás erősítésének” – vélekedett a román vezető, akinek országa az év eleje óta az Európai Unió Tanácsának soros elnöke.
A 16 oldalas, 7 fejezetből és 28 pontból álló aacheni megállapodást pontosan 56 évvel az Élysée-szerződés megkötése után írták alá, és megteremtette a történelmi megbékélés alapjait a két ország között. A német–francia barátsági szerződést 1963. január 22-én szignálta Konrad Adenauer és Charles de Gaulle a párizsi Élysée-palotában.
Az Aachen-szerződés célja, hogy szorosabbra fűzze a német– francia kapcsolatokat a gazdaságpolitika, a kül- és biztonságpolitika, az oktatás, a kultúra, a kutatás és technológia, a klíma- és környezetvédelem, valamint a határvidékek és a civil társadalmak közötti együttműködések terén. A megállapodásban a felek arra törekszenek, hogy kétoldalú kapcsolataik új szintre emelésével felkészüljenek a XXI. század kihívásaira. A szerződést a francia és a német jobboldal is bírálta. A Nemzeti Tömörülés nevű pártot vezető Marine Le Pen azzal vádolta Macront, hogy feladja Franciaország szuverenitását. Alexander Gauland, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali párt egyik alapítója eközben azt állította, hogy a megállapodással Párizs és Berlin egy szuper-EUt akar létrehozni az Európai Unión belül.
