2024. március 29., péntek

Merkel: szükség van az aacheni szerződésre a növekvő populizmussal és nacionalizmussal szemben

A növekvő populizmussal és nacionalizmussal szemben szükség van az aacheni szerződésre - mondta Angela Merkel német kancellár kedden az új német-francia együttműködési és integrációs megállapodás ünnepélyes aláírásának alkalmából tartott beszédében.

"Hetvennégy évvel a második világháború után az emberi élet értéke, a dolgok, amelyek egykor maguktól értetődőek voltak, újra megkérdőjeleződtek" - figyelmeztetett Merkel. "Ezért van szükség az együttműködésünk irányának újbóli meghatározására."

A kancellár szerint az aacheni szerződés aláírása jelentős hatással lesz a német-francia kapcsolatokra, és hozzá fog járulni a közös európai hadsereg létrehozásához.

A megállapodással megújítjuk országaink együttműködésének alapját, hogy együtt nézhessünk szembe korunk nagy kihívásaival - hangsúlyozta.

Eközben Emmanuel Macron francia elnök beszédében kiemelte, hogy Németország és Franciaország felelősséggel tartozik Európáért. Macron szerint a két országnak kell mutatnia az utat a többieknek.

A francia vezető hangsúlyozta, hogy Európának több külső és belső fenyegetéssel kell szembenéznie, köztük a nacionalizmussal, a Nagy-Britannia európai uniós kilépésével járó sokkal, a terrorizmussal és a káros éghajlatváltozással.

Macron aláhúzta, hogy a hazaszeretet és az európai integráció nem egymás ellentétei.

"Szeretjük a hazánkat, és Európát is szeretjük, mert tudjuk, hogy a kettő visszavonhatatlanul összeforrt egymással" - nyomatékosította.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke üdvözölte az új szerződést, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az egyes országok szorosabb együttműködése nem helyettesítheti az összeurópai kooperációt.

Tusk szerint Európának jelenleg minden elképzelhető támogatásra szüksége van, mert ellenségei számosak.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az európai béke zálogának nevezte a német-francia barátságot.

"A német-francia történelemben gyakran történt méltánytalanság, háború, rossz", ami szenvedéshez vezetett - mondta beszédében. "A kilátás, hogy ez soha többé nem fog megtörténni, biztosítja kontinensünknek a nyugalmat, amelyre szüksége van a gyarapodáshoz" - mutatott rá.

Klaus Iohannis román elnök eközben felszólította Párizst és Berlint, hogy más uniós tagállamok előtt is nyissák meg együttműködésüket.

"Ez a legjobb módja a tagállamok közötti egység és összetartás erősítésének" - vélekedett a román vezető, akinek országa az év eleje óta az Európai Unió Tanácsának soros elnöke.

A 16 oldalas, 7 fejezetből és 28 pontból álló aacheni megállapodást pontosan 56 évvel az Élysée-szerződés megkötése után írták alá, amely megteremtette a történelmi megbékélés alapjait a két ország között. A német-francia barátsági szerződést 1963. január 22-én szignálta Konrad Adenauer és Charles de Gaulle a párizsi Élysée-palotában.

Az Aachen-szerződés célja, hogy szorosabbra fűzze a német-francia kapcsolatokat a gazdaságpolitika, a kül- és biztonságpolitika, az oktatás, a kultúra, a kutatás és technológia, a klíma- és környezetvédelem, valamint a határvidékek és a civil társadalmak közötti együttműködések terén. A megállapodásban a felek arra törekszenek, hogy kétoldalú kapcsolataik új szintre emelésével felkészüljenek a 21. század kihívásaira.

A szerződést a francia és a német jobboldal is bírálta. A Nemzeti Tömörülés nevű pártot vezető Marine Le Pen azzal vádolta Macront, hogy feladja Franciaország szuverenitását. Alexander Gauland, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali párt egyik alapítója eközben azt állította, hogy a megállapodással Párizs és Berlin egy szuper-EU-t akar létrehozni az Európai Unión belül.

"Az követeljük, hogy mindenki elsősorban a saját országával foglalkozzon" - mondta Gauland. "És nem akarjuk, hogy Macron ezt német pénzből csinálja" - tette hozzá.