Néhány nappal ezelőtt parlamenti eljárásba került az egészségbiztosításról szóló törvény módosítási javaslata, amelynek egyik, talán a legtöbbeket érdeklő és érintő hozadéka az lenne, hogy a páciens választott orvosa nem harminc napos időtartamban dönthetne a betegszabadság megnyitásáról, illetve nyitva tartásáról, hanem hatvan napos időtartamban. Az is újdonság, hogy a gyermek 18 éves koráig otthoni ápolás címén a munkahelyéről kimaradó szülőnek a fizetés teljes összege járna. A módosítás a kötelező egészségbiztosítás mellett lehetővé tenné a kiegészítő jellegű egészségbiztosítást is.
Feltehetően az is sokakat érdekelhet, hogy ha a különböző szűrővizsgálatokra hívott, biztosított személyek nem igazolják távolmaradásukat a vizsgálatról és később abban a betegségben betegszenek meg, amit a szűrővizsgálat lett volna hivatott megelőzni, vagy korán felismeri, a gyógykezelés költségeinek a 35 százalékát lennének kötelesek fedezni. Ez a szankció akkor lépne életbe, ha a polgár egy adott szűrővizsgálati cikluson belül többször nem tenne eleget az ismételt felhívásnak. Az egészségügyi minisztériumban ehhez kapcsolódóan azt nyilatkozták, nem a polgárok megregulázása a cél, hanem a megelőzés fontosságának a tudatosítása.
– A törvénymódosítási javaslat egyik hozadéka az lenne, hogy a biztosított személyek a jogok tágabb tárházából valósíthatnának meg jogokat, például abban az esetben is, ha a munkaadó mulasztásából kifolyólag nem fizették be rendszeresen nevükben a betegbiztosítási járulékot. Eddig az ebben érintett biztosítottak kizárólag a sürgősségi ellátásra formálhattak jogot térítésmentesen – nyilatkozták az egészségügyi minisztériumban a Večernje novosti napilapnak.
Az is kiderült, hogy a törvénymódosítással új biztosítási jogcímek kerülnének hatályba a földművesek, a közjegyzők, a végrehajtók, továbbá azok a nyugdíjasok és rokkantak tekintetében, akik kizárólag külföldről részesülnek nyugdíjban, illetve rokkantsági nyugdíjban, ám Szerbiában is rendelkeznek állandó vagy ideiglenes lakcímmel.
