Vladimir Rebić, a rendőrség igazgatója indokoltnak tartja azokat a törvénymódosításokat, amelyek bizonyos bűncselekmények tekintetében szigorúbbá tennék majd a büntetéspolitikát. A Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva kifejtette, hogy a februárban megejtendő törvénymódosítások mentén a bírák a jövőben kötelesek lennének betartani a különböző határidőket, továbbá meghatározott határidőn belül lennének kötelesek ítéletet hozni, így a büntetőeljárásokat is hatékonyabban bonyolítanák le. Rebić nehezményezi, hogy a bírák az esetek 60 százalékában a törvényben előírt minimális büntetéssel szankcionálják az elkövetőket, még a legsúlyosabb bűncselekmények esetében is. A törvénymódosítás elfogadását követően már nem járhatnak el ekképpen a bírák, tette hozzá a rendőrség első embere.
– Az eddigi bejelentések értelmében a törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy hatékonyabbá váljék a bíróságok és az ügyészségek munkája. Jelenleg sajnos az a jellemző, hogy a rendőrség és az ügyészségek körültekintő munkáját értelmetlenné teszik a bíróságok. Azzal, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit a minimális büntetéssel szankcionálják, szinte dekriminalizálják ezeket a cselekményeket. Hiszem, hogy a törvénymódosítás hatályba lépését követően nemcsak a büntetéspolitika válik hatékonyabbá, hanem a megelőzés is – fejtette ki Rebić.
A múlt hétvégén Aleksandar Vučić államfő és Nebojša Stefanović belügyminiszter is a büntetéspolitika szigorításáról nyilatkozott. A belügyminiszter vasárnap erősítette meg, hogy minisztériuma a következő egy hónapban több olyan törvénymódosítást is előkészít, amelyek szigorítanak a legsúlyosabb bűncselekmények büntetéspolitikáján.
– Ha egy súlyos bűncselekmény tekintetében csupán hat, hét vagy nyolc év után születik meg a bírósági ítélet, vajon miféle igazságügyről beszélhetünk? A jövőben a bíróságoknak egy év áll rendelkezésükre, hogy ítéletet hozzanak – mondta Stefanović.
Ezt megelőzően Vučić közölte, hogy a szerbiai jogrendbe beemelik az életfogytiglani börtönbüntetés intézményét, az olyan bűncselekmények tekintetében, mint az emberölés többszöri megismétlése ugyanazon elkövető részéről, vagy az emberölés, amelynek áldozata gyermek. Az erőszakos magatartást magába foglaló bűncselekmények – beleértve ebbe a családon belüli erőszakot, vagy az emberölést – tekintetében az eddigi büntetést 35–50 százalékkal szigorítják, a nemi erőszak esetében a büntetés 5 és 15 év között alakul majd, a büntetés enyhítésének a lehetősége nélkül, a családon belüli erőszak tekintetében pedig egy év fegyházelzárás lesz a minimális büntetés, sorolta az államfő, hozzátéve: az állam átgázol a bűnözőkön.
Igor Jurić, a Tijana Jurić Alapítvány elnöke a polgárok és a köztársasági kormány együttes győzelmeként éli meg, hogy a döntéshozók az életfogytiglani börtönbüntetés jogrendbe való beemelése mellett döntöttek – legalábbis az eddigi nyilatkozatok értelmében. Szerbia végre rendezett országgá válhat, tette hozzá Jurić az N1 tv-nek nyilatkozva, majd köszönetet mondott a kormánynak, a belügyminisztériumnak és az igazságügyi minisztériumnak, végül pedig reményének adott hangot, hogy a terveket mielőbb megvalósítják.
A Tijana Jurić Alapítvány 2017 novemberében nyújtotta be polgári kezdeményezés formájában, a szükségesnél – 30 ezer – több támogató aláírással egyetemben a képviselőháznak a Büntetőtörvénykönyv módosítási javaslatát, amelyben a tényleges életfogytiglanig tartó börtönbüntetésnek a jogrendbe történő beemelését indítványozta azoknak a súlyos bűncselekmények legsúlyosabb formáinak a tekintetében, amelyek során az elkövető gyermekre, kiskorúra, vagy állapotos nőre támadt, a támadás pedig az áldozat halálával végződött. Az alapítvány álláspontja szerint a gyermekeket és kiskorúakat bántalmazó egyéneket olyan hajlamok vezérlik, amelyek nem reagálnak az elfogadott gyógyítási és átnevelési módszerek egyikére sem. A javaslat értelmében az életfogytiglani elzárással büntetett személyt nem lehetne feltételesen szabadlábra helyezni. Szerbiában jelenleg legfeljebb 40 év fegyházelzárással büntethetőek a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői. A 30-tól 40 évig terjedő börtönbüntetés a halálbüntetést váltotta fel, amikor azt törölték a jogrendből.
