A modern világ állandó és gyors változásoknak van kitéve, és ezek a változások megkövetelik az oktatás változását is, mondhatjuk úgy is, hogy annak is haladnia kellene a korral, ami néha nagyon nehéz feladatot jelent mindenki számára, aki az oktatásban tevékenykedik. Időnként reformokat kezdeményeznek az oktatáspolitikusok, kisebb-nagyobb sikerrel. Most is ilyen „reform” van folyamatban, hasonlóan, mint 2003-ban és 2004-ben, csak most sokkal nagyobb falatot vágtak le a pedagógusok számára. Új-régi fogalmak kerültek terítékre, amiket nemcsak a „tanítást és tanulást” irányítóknak kell magukévá tenni, hanem a szülőknek is. Az új elvek, célok és feladatok, követelmények a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében jelentek meg (88/2017. szám), Törvény az oktatási és nevelési rendszer alapjairól címmel. És ebből számos új szabályzat (Pravilnik) is következik. A szakmai továbbképzések is, amelyeket a tanárok számára szerveznek az élethosszon át való tanulás jegyében, a digitális kompetenciákat megkövetelve történnek. De azért lássuk még egyszer, mit is jelent ez az oktatási varázsszó. Jelentése „hatáskör, illetékesség; hozzáértés; alkalmasság, rátermettség, képesség”. Valójában a tanügyben a „készségek és képességek együttesét jelenti, melyek segítségével valaki problémamegoldásra képes egy adott területen, jelenti továbbá az illetőnek azt a hajlandóságát is, hogy a problémamegoldásra való képességét alkalmazza és kivitelezze. A fogalom magában foglalja az illető tudását, tapasztalatait éppúgy, mint személyes adottságait.” A kompetencia valójában egyfajta képességrendszer, amely megvalósítja a döntést, kivitelezést, megvalósulást.
Beszélünk kulcsjelentőségű kompetenciákról és tantárgyközi kompetenciákról, amivel a különböző tantárgyakon keresztül, különféle reális szövegkörnyezetekre releváns tudást, jártasságot, álláspontokat szerezhet a tanuló. A 11 tantárgyközi kompetenciák egyikéről, a tanulási kompetenciáról, már szóltunk korábbi írásunkban. A demokratikus társadalomban való felelősségteljes részvétel a modern társadalom egyik fontos eleme, hisz a demokratikus társadalom egyik fontos alapja az igazságosság, a szabadság, a szolidaritás, a nemzeti, vallási, nemi és az etnikai egyenlőség és felelősség elve, amelyet meg kell érteni és el is kell fogadnia a társadalom tagjainak ahhoz, hogy az megfelelően működjön. Hogy ezt a kompetenciát valaki elsajátíthassa, gyakorlatban kell alkalmaznia, tehát az iskolában a tanulónak aktívan részt kell vennie – korának megfelelő mértékben – az iskola életében, a döntéshozatalban, az osztályközösség, a korosztály, a diákparlament stb. kereteiben, de a szűkebb és tágabb közösség életében is, mint amilyenek a család vagy a helyi közösség. Ismernie kell és tiszteletben tartania az emberi és kisebbségi jogokat, a személyi és nemzeti méltóságot. Ugyanakkor meg kell ismernie önmagát, megtalálnia társadalmi szerepét, erősítenie identitását, ápolnia az önállóságot, magabiztosságot építenie, ápolnia a másokkal kialakított pozitív viszonyt. Ide tartozik az is, hogy emberségesen, tisztelettel viselkedjen másokkal szemben. Megtanulnia a véleménynyilvánítást, az ellentétes álláspontok létezését, hogy érvekkel támassza alá a véleményét, hozzáállását. Hogy ezt elérje, alkalmaznia és gyakorolnia kell a jogok felismerését, fel kell ismernie a jogsértés jelenségét, társaságban felelősségtudatosan, emberségesen, toleránsan kell viselkednie, és döntéshozatalkor alkalmaznia a demokratikus eljárásokat. Tiszteletben kell tartania a többségi döntést és a kisebbség véleményét is. A tanulónak, a tanáraival együtt, ápolnia kell nemzete kulturális örökségét, részt venni a kultúrák közötti kapcsolatokban, és segíteni a társadalom pozitív értékeit a humanitárius, ökológiai, kulturális és művészeti tevékenységek gyakorlásával. Úgyszintén részt kell vennie az erőszak és a megkülönböztetés elleni küzdelemben, a függőségi betegségek, az állatkínzás ellen irányuló tevékenységekben.
A harmadik tantárgyközi kompetencia, amit a törvény felsorol, az esztétikai kompetencia. Az esztétikai kompetencia, az esztétikai értékeket nemcsak a művészetekhez köti, hanem egyaránt jelen kell lennie a természeti, biológiai, szociológiai, érzelmi, érzéki, praktikus területeken is. Az egyéni és közösségi alkotásokban, az ember hatásában a természetre, ezenkívül a tánc, irodalom, zeneművészet és a mindennapi élet területén is. Fel kell ismernie az esztétikai elemeket mind a művészetekben, mind a tudományos gondolkodás, a társadalmi viszonyok, a társadalom és társadalmi jelenségek terén. Pozitív hozzáállást mutatnia a saját és más kultúrák értékei iránt, egészen az ökokultúra és a mindennapi kultúra iránti érdeklődésig, a kritikus hozzáállásig a természettel való visszaélés esetében, és sorolhatnánk.
Tantárgyközi kompetenciák a környezethez való felelősségteljes viszonyulás és az egészséghez való felelősségteljes viszonyulás is.
A környezethez való felelősségteljes viszonyulás kompetenciája révén a tanuló a természetre és a környezetre gyakorolt emberi hatásról sajátít el tudást, és fejleszti tudatosságát, állást foglal, felelősséggel tartozik. Az iskola, a közvetlen környezet és család megóvása érdekében aktív tevékenységet fejleszt ki, és ismeri a tevékenységeket és azok következményeit, amelyek jó vagy rossz hatással vannak a környezetre.
Az egészséghez való felelősségteljes viszonyulás kompetenciájának elsajátítása, a tantárgyak tanulásakor ki kell domborítani az egészséget mint értéket. Az iskolai egészségnevelés alapvető feladata, hogy a felnövekvő nemzedékeket intézményesen is előkészítse egészségük megtartására, jövendő életminőségük alakítására, megőrzésére. Meg kell adni a tanulóknak a tudást, felhívni a figyelmet az egészségkárosító jelenségek, tevékenységek következményeit, a kockázatokra, a választás lehetőségeire és fontosságára. Ebbe a kérdéskörbe tartozik az egészséges étkezés, a fertőző betegségek és megelőzésük, a gyógyszerek helyes fogyasztása, az elsősegély-nyújtás fontossága, aktív sporttevékenységek űzése, a függőségi betegségek megelőzése. Fel kell hívni a tanulók figyelmét a betegségek kialakulására, a természeti jelenségek, ipari termékek stb. esetében hangsúlyozni az óvintézkedések fontosságát, a különböző tantárgyak, tananyagok elsajátítása közben, lényegtelen, hogy anyanyelv, idegen nyelv, biológia, kémia, képzőművészet vagy éppen testnevelés tanulásáról és tanításáról van szó.
