Az elmúlt napokban Zentán az a hír terjedt el, hogy januártól már kizárólag szerb nyelvű anyakönyvi kivonatokat állít ki az illetékes hivatal. Fölmerült az is, hogy a magyar nyelvű adatokat tartalmazó anyakönyvi kivonatot kiadják ugyan, de fizetni kell érte. Az anyakönyvi kivonatok kétnyelvűségét érintő változásokról Sarnyai Rózsa Editet, Zenta Község közigazgatási hivatalának vezetőjét kérdeztük.
Az anyakönyvi kivonatokat a község hivatalos nyelvein adják ki (Gruik Zsuzsa felvétele)
– Továbbra is kétnyelvű anyakönyvi kivonatokat adunk ki, hiszen Zenta község hivatalos nyelve a szerb mellett a magyar is. Minden anyakönyvi kivonathoz a köztársaság készíti a hivatalos kivonatos papírt, ezt tehát nem mi nyomtatjuk, hanem tőlük szerezzük be. Január 1-jétől annyi változott, hogy az egész ország területén elindult a központi anyakönyvi bázis használata. Zenta már a múlt évben teljesítette azt a kötelezettségét, hogy az 1890-es évekre visszamenőleg bevigye az anyakönyvi adatokat a központi bázisba, így mi január 1-jétől már csak ezt a bázist használhatjuk.
Hozzátette, hogy minden esetben kétnyelvű anyakönyvi kivonatot állítanak ki, vagyis maga az űrlap szerb és magyar nyelven is olvasható. Ha anyakönyvezéskor a szülők kérik, akkor a gyerek neve nemzetiségi nyelven is bekerülhet az anyakönyvi adatok közé, vagyis a későbbiekben lehívható a központi bázisból. Amelyik adat csak szerb nyelven szerepel a bázisban, az a kivonaton is csak szerbül, cirill betűkkel fog megjelenni. A félreértéseknek az adhatott alapot, hogy a születési helyet, az állampolgárságot és az utólagos bejegyzéseket csak szerb nyelven tüntetik föl, mert ezek az adatok csak szerb nyelven szerepelnek a központi bázisban. Így akinek például a magyar állampolgárság intézéséhez van szüksége anyakönyvi kivonatra, annak fedeznie kell a fordítás költségét. Korábban, amíg a helyi bázisból hívták le az anyakönyvi adatokat, mindez nem jelentett problémát, mert a kivonat kiállításakor magyarul is feltüntethették a szükséges adatokat – akkor is, ha az anyakönyvi adatok között az csak szerb nyelven szerepelt – magyarázta Sarnyai Rózsa Edit.
A hivatalvezető azt is elmondta, hogy az anyakönyvi kivonatok kiállítási illetéke változatlan januártól is: törvényben van rögzítve, hogy mely célra adhatják ki őket ingyenesen, és mikor kell fizetni értük. A magyar állampolgárság igénylése magáncélnak minősül, így ilyen esetben nem adhatnak ki illetékmentesen anyakönyvi kivonatot, ellenben akinek például munkanélküli segély intézéséhez van szüksége rá, annak nem kell fizetnie érte. Ez független attól, hogy magyar nyelven is föltüntetik-e az adatokat.
Mivel az anyakönyvi kivonatban nem szerepel minden adat magyar nyelven, a Vajdaságban született gyerekek magyarországi anyakönyvezéséhez szükség van a kivonat fordítására. Ez jelentős többletköltséggel terheli az érintett családokat. A Magyar Nemzeti Tanácstól származó információink szerint már két éve tudni lehetett, hogy ilyen irányba halad az anyakönyvek ügye:
– Két éve folyamatosan kapcsolatban vagyunk az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium megfelelő osztályával. Levelet írtunk a miniszternek, és a Köztársasági Nemzeti Kisebbségi Tanács előtt is fölhoztuk ezt a témát. Minden lehetséges fórumon szóba hoztuk az ügyet, és kerestük a megoldást. Javaslatokat is tettünk arra nézve, hogyan lehetne az anyakönyvi kivonatok kiadását úgy megváltoztatni, hogy az egyes önkormányzatok szabadon beírhassanak adatokat hivatalos használatban lévő kisebbségi nyelven. Ezt arra hivatkozva utasították el, hogy veszélyes lenne megengedni az adatok szabad módosítását. Egyelőre nem sikerült olyan megoldást találni, ami kielégítené a központi rendszer követelményét, és egyúttal lehetővé tenné azt is, hogy magyar nyelven is föltüntessék az adatokat a kivonaton. Az új rendszer mindenféleképpen az e-közigazgatás felé halad, mi pedig továbbra is azon munkálkodunk, hogy megtaláljuk a megoldást a problémára.
