2024. március 28., csütörtök
KALANDTÚRA

A materai barlanglakások

A világörökség helyszínei

Melina Mercouri görög énekesnő és színész, később pedig az ország kulturális minisztere azzal az ötlettel állt az európai döntéshozók elé a nyolcvanas években, hogy minden évben legyen a kontinensnek egy kiemelt kulturális városa sok-sok programmal, rendezvénnyel. Az ötletet alaposan kidolgozták, és az Európai Unió Tanácsa elfogadta azt. 1999-től Európa Kulturális Fővárosa néven fut a program. A Tanács minden évben két városnak ítéli oda ezt a címet. Január elsejétől a bulgáriai Plovdiv és az olasz Matera Európa Kulturális Fővárosai.

Sok-sok éjjelen át terveztem a dél-olaszországi Brindisiből induló csillagtúráimat. Egyszer csak felfigyeltem egy pici városra, Materára. Az egyik fotó a városról azt a benyomást keltette, mintha üregi nyulak kapartak volna domboldalba.

Nem is olyan régen a város 17.000 lakójából 13.000 barlanglakásokban élt – utcák, elektromos áram, csatorna nélkül. Mindössze egy ásott kútjuk volt és néhány víztároló ciszterna a város alatt. Az ötvenes évek elején az olasz kormány felszámolta az ország utolsó borzalmas nyomornegyedét. Lakóit új építésű lakásokba helyezte, a területet pedig lezárta. Az idő hamar kikezdte a puha sziklába vájt, magukra hagyott építményeket, így ismét országos kampány indult a materai sassikért. A város kalandos történetére 1993-ban került korona: az UNESCO ekkor világörökségi védelem alá helyezte, mint máig létező civilizáció egyedülálló tanúságát, illetve olyan építészeti megoldást, amely az emberiség történetének jelentős állomása.

A Sassi di Matera Pompeii mellett ma Olaszország legnagyobb szabadtéri múzeuma. A környék első lakói több ezer éve a domb természet alkotta barlangjaiban éltek. Később, védekezvén az időjárás viszontagságaival szemben, befalazták a bejárat nagy részét. Idővel elkezdték vájni a puha tufa kőzetet, hogy nagyobb lakóteret kapjanak. Végül a kitermelt kőből a barlang elé építettek egy-egy helyiséget. Így alakult ki a materai barlangváros. Az évszázadok folyamán a domboldalon 80 templomot alakítottak ki, ebből 60-at a sziklába vájtak. A legöregebb ma is létező templom 800 éves. A több mint 3000 otthonban a legínségesebb időkben 18.000-en éltek állataikkal együtt. A barlanglakások több mint a felét sohasem fejezték be, soknak még ajtaja vagy fala sem volt. Minden negyedik lakást az utca szintje alatt alakították ki, tehát egyetlen ablaka sem volt. Volt viszont nyolc darab emeletes barlanglakás is, és mintegy négyszáz olyan, amelyet már meglévő otthonra építettek. Számos sassit múzeumnak rendeztek be, melyekben bemutatják egy adott kor mindennapjait. Jó néhány barlanglakást ismét alkalmassá tettek lakhatásra, legtöbbjük szállodaként működik.

A barlangváros három jól elkülönülő városrészből áll. A történelmi központot Civitának nevezik, legmagasabb pontján áll a Dóm. A Sasso Barisano egy patkó alakú völgy, ez az igazi barlangváros. A Sasso Caveoso lényegében felújított, közművekkel ellátott, ma ismét lakott városrész. A kőbe vésett város több rendezőt is megihletett. Az elmúlt évtizedekben legalább félszáz filmet forgattak itt. A legtöbb bibliai témájú, illetve Krisztus korát mutatja be. Minden bizonnyal a leghíresebb közülük Mel Gibson Passiója, de felvételeztek itt a Ben-Hur kamerái is.

Matera napjainkban a reneszánszát éli. Nem véletlenül esett az európai honatyák választása épp erre az Isten háta mögötti olasz kis falucskára, amikor Európának kulturális központot kerestek. A történelem viharaiban egyes helyek és emberek hol fókuszban vannak, vagy évszázadokra megfeledkeznek róluk. A hányattatott sorsú materaiak a napokban Európa és a világ figyelmének középpontjába kerülnek. Az olaszok nagy mesterei a hírnévszerzésnek és az imázsépítésnek. Élni fognak a ritkán adódó, 30–50 millió eurós lehetőséggel. Talán épp ez Európa jövőjének záloga: jövőt csinálni a múltból, életet a történelemből – akár a kultúrán keresztül is.

Megnevezés

A Sassi és a materai barlangtemplomok

Ország

Olaszország

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve

1993.

Azonosító

670

Terület

1020 ha