Azokban a napokban történt, hogy Augusztusz császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekséget írják össze. Ez az első összeírás Quiriniusz, Szíria helytartója alatt volt. Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. József is fölment Galilea Názáret nevű városából Júdeába, Dávid városába, Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. Ott-tartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje. Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson. Lk 2, 1-7
A szentföldön a helyzet ma is éppoly zavaros, mint Heródes idejében volt. Izrael és Palesztina között több méter magas szögesdrót kerítés vagy betonfal jelzi a határt, egymást érik a katonai ellenőrzőpontok. Jeruzsálemben úton-útfélen állig felfegyverzett rendőrbe vagy katonába botlik az ember. Így élnek együtt keresztények, muszlimok és zsidók. Néhány Jeruzsálemben eltöltött nap után rászántam magam, hogy átmerészkedjek Palesztinába felkeresni Jézus születésének helyét.
Szent Ilona császárnő 333-ban pompás bazilikát épített az a barlang fölé, ahol a legenda szerint Jézus Krisztus született. Ezt a helyet a keresztények mindig szent helynek tartották, és féltve őrizték. A születés barlangja fölött emelt templom a világ egyik legrégebben működő istenháza. A történelem folyamán többször lerombolták, de a keresztények mindig újjáépítették. Mai kinézete inkább hasonlít erődhöz, mint templomhoz. Oldalajtóit befalazták, főbejáratán pedig egész alacsony – alig egy méter magas – nyílást hagytak. Ennek egyik oka, hogy a török lovasság ne tudjon belovagolni Isten házába. A másik magyarázat szerint pedig csak meghajolva lehet bemenni rajta, mivel Isten fia is megalázta magát, így aki belép az ő templomába, szintén alázza meg magát, azaz hajtson fejet. A Születés Templomának különlegessége, hogy egyszerre három egyház, a Római Katolikus, a Görög Ortodox és az Örmény Apostoli Ortodox Egyház közösen irányítja. Mindhárom közösségnek saját kolostora és vendégháza van a templom körül, ami még inkább erődítmény alakot ad a helynek.
Az oltár alatt van a Születés barlangja. A barlangot 53 gyertya világítja meg, melyeket a ferencesek, az ortodoxok és az örmények együtt gondoznak. A puha sziklába vájt 12 méter hosszú és 3 méter széles barlangba ezrek mennek le nap mint nap, hogy megérintsék a pici oltár alatt az ezüstcsillagot, amely a keresztény hagyományok szerint Jézus születésének helyét jelképezi. A 14 ágú csillag körül a Hic de Virgine Maria Jesus Christus natus est (Itt született Jézus Krisztus Szűz Máriától) felirat olvasható. A barlangban őrizték a XII. századig az eredeti fa jászolt, amelyben a kicsi Jézus feküdt. Ma egy sziklába vésett jászol van a barlang falában, mellette a szerecsen királyok tiszteletére állított oltár. A Születés barlangjából további három barlangkápolna nyílik. Az első Jézus édesapjának, Szent Józsefnek állít emléket. A másodikat annak a 40–50 aprószentnek szentelték, akiket Kr.e. 7-6-ban Heródes megöletett Betlehemben. A harmadik kápolnában a horvát származású Szent Jeromos három évtizeden át fordította a Szentírást héber és görög nyelvről latinra. Ezekben a kápolnákban előre egyeztetett időpontokban szentmiséket mutatnak be a Betlehembe érkező zarándokcsoportok.
Az ősi bazilika közvetlen szomszédságában a ferencesek templomot építettek és Szent Katalinnak szentelték fel. Ez Betlehem plébániatemploma. A szentesti éjféli misét ebben a templomban mutatják be, és innen közvetítik szerte a nagyvilágba. Maga a templom nem nagy, így ilyenkor lényegében csak a papság fér el bent, a zarándokok és hívek a templom előtti Jászol téren követik az eseményeket.
Szentföldi élményekkel feltöltődve kívánok boldog karácsonyt!
