A kemény fagyoknak szerencsére eddig még nem volt áldozata Nagybecskereken. Ugyanakkor megtelt a város egyetlen melegedője és újra napirendre került a hajléktalanok problémája a legnagyobb bánáti városban.
A nagybecskereki melegedő (Fotó: Kecskés István)
Az első nagybecskereki melegedőt tizenkét évvel ezelőtt a Vajdasági Kezdeményezés civil szervezet hozta létre egy kertes házban. Az intézmény 2012 óta a Szociális Központ irányítása alatt van. Az idei télen kétszer annyian vannak, mint ahány helyre szabták.
– A kapacitásunkat eredetileg tíz személy felvételére határoztuk meg, de jelenleg 19-en vannak. Mindenkit felvettünk, aki a Szociális Központhoz fordult, és a nagy hidegek miatt helyet biztosítottunk nekik. Meleg és biztonságos szállást, rendszeres étkezést, gyógyszert azoknak, akiknek arra szüksége van. Tisztálkodási feltételeket, ápolást – úgyhogy jelenleg mindenki biztonságban van – mondta Aleksandra Salma, a nagybecskereki Szociális Központ szociális gondozója.
A legfiatalabb bennlakó az alig húszéves Margit László. A szülei nem törődnek vele, a bérlője felmondott neki. Mivel legtovább hat hónapig maradhat a házban, már az foglalkoztatja, hogy mi lesz vele az után. Mert elmondása szerint egyelőre jó neki itt, tisztában van, rendszeresen kapja a gyógyszereit. Közben pedig ő is teszi, amit mondanak neki.
Az aradáci Živan Župunski a harmadik telet tölti a melegedőben. Nincs senkije, szülei és a bátyja is meghaltak. Lábfejét amputálták, dolgozni nem bír. Melegebb időben még meghúzódik aradáci ismerőseinél, de a telet csak a melegedőben bírja átvészelni.
A nagybecskereki melegedő annak idején ideiglenes megoldásként született. Ezért a város erre a célra a Titeli soron tervezi egy új épület felépítését.
A városban – becslések szerint – legkevesebb harminc hajléktalan él. A számuk ennél nyilván jóval magasabb. Ugyanis nem könnyű nyilvántartani őket, mivel csak a nagy hidegek kényszerítik őket a melegedőbe. Nyáron inkább a vasútállomáson veszteglő vagonokban, pincékben, romos épületekben húzódnak meg.
