2024. március 28., csütörtök

„A legértékesebbek mennek el”

Évente átlagban 1000 nővér és ápoló és 800 orvos hagyja el Szerbiát

A belgrádi sajtóban napok óta az elvándorlás, azaz a szerbiai polgárok elvándorláshajlandósága a vezető téma. Néhány nappal ezelőtt napvilágot látott a Srbija 21 elnevezésű szervezet felmérése, miszerint a 19 és 29 év közötti fiataloknak több mint a 40 százaléka már biztos abban, hogy belátható időn belül külföldön keresi a boldogulást. Ezen a témán belül most az orvosok elvándorlására összpontosított a belgrádi sajtó, azaz a Szabad Európa Rádió. Ha az állam nem óhajtja végignézni, ahogyan egyszerűen elveszíti az egészségügyet, jó lenne, ha alaposan megfontolná, milyen intézkedésekkel és mekkora mértékű béremeléssel próbálja meg maradásra bírni az egészségügyben dolgozókat – nyilatkozta a Szabad Európának Nenad Aritonović laboráns, a kraljevói Studenica Közkórház munkatársa.

– Az egészségügyben hosszú ideje túlságosan alacsonyak a bérek. A 10-15 százalékos béremelés egyszerűen túl kevés ahhoz, hogy maradásra bírja az egészségügyben dolgozó szakembereket. Szörnyű, hogy elveszítjük a legjobb szakembereinket – fejtette ki Nenad Aritonović.

HIVATALOS ADATOK HÍJÁN

A Szabad Európa riportjában rámutatnak a tényre, hogy továbbra sincsenek hivatalos adatok arról, hogy évente hány egészségügyi nővér és ápoló, valamint orvos távozik külföldre. Az Egészségügyi Nővérek és Ápolók Szakszervezetének kimutatása szerint  több mint ezren távoznak évente külföldre, a Szerbiai Orvosi Kamara adatai szerint viszont évente megközelítőleg 800 orvosnak állítják ki a jó orvosi gyakorlatról szóló bizonyítványt, vagyis azt a dokumentumot, amelyre az orvosoknak szükségük van a külföldi munkavállaláshoz. Az is tudvalevő, hogy a Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat (NSZS) együttműködési megállapodást írt alá az illetékes németországi szervvel az egészségügyi nővérek és ápolók intézményes keretek között zajló migrációjáról. 

Zoran Savić, az egészségügyben és a szociális védelemben dolgozók szakszervezetének elnöke sem hiszi el, hogy az államhatalom képviselőinek a béremeléssel kapcsolatos ígéretei vagy a béremelés mértéke maradásra bírhatná a szóban forgó ágazatban dolgozókat. Mint hozzátette, a 10-15 százalékos béremelés több a semminél, ugyanakkor nem elég, főleg ha tudni lehet, hogy a nővérek és az ápolók havi bére 30 ezer és 45 ezer dinár között alakul, az orvosoké pedig 63 ezer és 90 ezer dinár között. Az említett szakszervezet még tavaly novemberben érdemi béremelésre kérte a köztársasági kormányt, kiemelvén, hogy egyszerűen megengedhetetlen, hogy az egészségügyben dolgozóknak 45 napot kell dolgozniuk a havi fogyasztói kosár költségeinek fedezéséhez.

NEM MINDEN A PÉNZEN MÚLIK

Zoran Ilić, a Függetlenség Ágazati Szakszervezet egészségügyi ágazatának elnöke azt az álláspontot képviseli, hogy az egészségügyben dolgozókat nem kizárólag a nem megfelelő anyagi javak és a megélhetési gondok űzik külföldre.

– Az egészségügyben szörnyű állapotok uralkodnak, immár több évtizede. Rosszak a munkakörülmények, és szinte lehetetlen a szakmai előrehaladás. A szomszédos, hasonló gondokkal küzdő országok, például Bulgária, Horvátország és Románia, gyorsított ütemben próbálják kezelni a problémát, egyebek mellett úgy, hogy kiváló lehetőségeket kínálnak fel az egészségügyben dolgozóknak: jobb munkakörülményeket, megfelelő béreket, korszerű felszerelést, lakhatási problémáik megoldását, vagy szakmai továbbképzést. Bulgáriát 10 év alatt több mint 30 ezer egészségügyi alkalmazott hagyta el. Szerbiának minden lehetséges eszközzel meg kellene akadályoznia, hogy ugyanilyen a helyzetbe kerüljön. Tudjuk, hogy az EU-nak legalább egymillió szakemberre van szüksége – fogalmazott Zoran Ilić.

Az írás végén a szerző azt is megemlíti, hogy habár az államvezetés képviselői folyton-folyvást „szavukat adják” az egészségügy erősítésére, a Költségvetési Tanács a múlt év végén úgy értékelte, hogy az idei köztársasági költségvetésben nem irányoztak elő megfelelő összegeket ennek az ágazatnak. A különbségek éreztetése érdekében érdemes megjegyezni, hogy az egészségügyi minisztérium idei költségvetése 158 millió eurót tesz ki, a védelmi minisztériumé 796 milliót, a belügyminisztériumé pedig 718 millió eurót.