A 19 és 29 év közötti fiatalok mintegy 40 százaléka, vagyis megközelítőleg 450 ezer fiatal határozott elképzelése, hogy a közeljövőben külföldön keresi a megélhetését – áll a Srbija 21 szervezet legújabb kutatásának eredményében. Nenad Konstantinović, a szervezet képviselője a VOICE vajdasági oknyomozó és elemző központnak adott nyilatkozatában arra hívja fel a figyelmet, hogy ha az ország nem lép gyorsan, munkaképes lakosság nélkül marad.
A Srbija 21 felméréséből, amely 2149 olyan polgárt ölelt fel, akik már elhagyták Szerbiát, kiderül, hogy ők még akkor sem térnének vissza, ha javulnának az életkörülmények és rendezett rendszerben működnének a dolgok az országban. Konstantinović elmondta, ezek a polgárok az életminőség elemeként élik meg a biztonságot az élet minden terén, illetve azokat a távlatokat, amelyeket külföldön megkaptak. Mint arra ezek a polgárok rámutatnak, más országban teljesen rendezetten működő rendszert kaptak, ami lehetőséget ad számukra terveik megvalósításához, hiszen pontosan tudják, mi vár rájuk. A jövőbeli tervek alapján már most tudják, hogy ha a gyerekeik befejezik a tanulmányaikat, biztosan találnak állást, az egyetemi végzettségűek fizetése pedig magasabb lesz, mint azoké, akik középiskolát végeztek.
Rámutatott ugyanakkor, hogy bár azok közül, akik már külföldön tartózkodnak, többen nem kívánnak hazatérni, Szerbia nagyon sokat tehetne annak érdekében, hogy ne veszítsen el több fiatalt vagy szakembert. Mindenekelőtt a pártfoglalkoztatást kell leállítani, ugyanakkor helyet kellene adni a joguralomnak, valamint gátat vetni a korrupciónak. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a diplomák megszerzését az egyetemek által nyújtott tudásszinthez kell igazítani.
Ótos András illusztrációja
Konstantinović elmondta, hogy azok a fiatalok, akik külföldön képzelik el a jövőjüket, mindenekelőtt az Európai Unió valamelyik fejlettebb országába, valamint az Egyesült Amerikai Államokba, Kanadába, Ausztráliába vagy Nagy-Britanniába távoznának, csupán két százalékuk lát lehetőséget Oroszországban.
Kitért ugyanakkor azokra is, akik számára a kedvezőtlen életszínvonal és a lehetőségek hiánya mellett az egyik nagy veszélyt a Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat és annak a német szervezetnek az együttműködése jelenti, amely Németországba toboroz egészségügyi technikusokat és ápolókat. Szerinte annak, hogy Szerbia a kitanult egészségügyi munkásokkal szolgálja ki a német munkaerőpiacot, meglesz a böjtje, hiszen mint hangsúlyozta, az állam ezen törekvése a nemzeti érdekek ellen szól.
Kitért arra is, hogy az fiatalok elvándorlásának megfékezése kapcsolatban van az euróintegrációs folyamatokkal, hiszen ez megköveteli az előírások és a standardok összehangolását az Európai Unió tagállamainak követelményeivel. Ebben nagy szerep jut az társulási folyamatban a tárgyalási fejezetek megnyitásának. Jelenleg a 35 tárgyalási fejezet közül Szerbia csupán 14-et nyitott meg az EU-val. Ilyen tempó mellett azonban fennáll annak a veszélye, hogy mire lezárulnak a tárgyalások és a társulási folyamat is befejeződik, Szerbia munkaképes lakosság nélkül marad.
Konstantinović azt is hozzátette, a folyamat türelemre int, hiszen a lépcsőfokokat nem lehet átugrani, így az államnak kell sokkal nagyobb erőbevetéssel részt vállalnia a reformok megvalósításában és a tárgyalási fejezetek lezárásában. Ennél azonban sokkal fontosabb az, hogy az elfogadott előírásokat alkalmazzuk is – tette közzé a Beta hírügynökség.
