2024. április 20., szombat

Négy százalék fölötti gazdasági növekedés

Ötven százalékra esett vissza a GDP-arányos szerbiai államadósság

Jó évet zárt Szerbia 2018-ban, jelentősen csökkent az államadósság, a gazdasági növekedés pedig régiós szinten kiemelkedő – közölte Miladin Kovačević, a Köztársasági Statisztikai Intézet vezetője a hét végén a Politika című belgrádi napilapnak adott interjúban.

Kovačević rámutatott, hogy január elejére a szerb államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 50,2 százalékára esett vissza, míg egy évvel korábban a GDP 57 százalékát tette ki, de 2013-ban például 80 százalékos volt.

A GDP 2018-ban 4,4 százalékkal nőtt, és ezzel folytatódott a 2014-ben elindult növekedési ciklus – emelte ki a szerb statisztikai hivatal igazgatója, majd hozzátette, várhatóan az idén is folytatódik ez az emelkedés. Szavai szerint a gazdaság bővüléséhez hozzájárulhat a befektetések növekedése, amelyek tavaly a GDP 9,1 százalékát tették ki. Mint mondta, 2018-ban a szerb volt a térség második leggyorsabban növekvő gazdasága, csak a montenegrói bővülés előzte meg, amely 4,8 százalékos volt. Miladin Kovačević ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a montenegrói államadósság nőtt, a szerb viszont csökkent, a külföldi befektetések pedig Montenegróban csökkentek, míg Szerbiában emelkedtek.

A szerbiai statisztikai hivatal vezetője a részletekről szólva elmondta, hogy a szerb ipari termelés 2 százalékkal, a feldolgozóipar 2,6 százalékkal, az építőipar 10,9 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig 16,3 százalékkal nőtt 2018-ban. A kivitel 9 százalékkal, a behozatal pedig 13,5 százalékkal nőtt. Az infláció éves szinten 2,1 százalékos volt, amely megközelíti a 3 százalékos célértéket, amelytől mindkét irányban másfél százalékkal lehet eltérni. Miladin Kovačević arra is rámutatott, hogy a munkanélküliség az év végén csupán 11,3 százalékot tett ki, míg 2018 elején 14,8 százalékon állt.

Hazugságnak nevezte a médiában az elmúlt napokban megjelent állítást, miszerint Szerbia tavaly a két leggyengébben növekedő gazdaság egyike volt a nyugat-balkáni régióban, mindenhol szerényebb volt a bővülés, Horvátországban például „csak” 2,8 százalékot nőtt tavaly a GDP – közölte. Szerinte egyes sajtóorgánumok, mint például a Danas és a NIN, vagy a televíziók, mint például az N1, „brutálisan manipulálnak” a gazdasági adatokkal, mivel nem veszik figyelembe az elfogadott új elszámolási metódusokat. A statisztikai hivatal vezetője érdekes jelenségnek nevezte, hogy egyes neves közgazdászok, mint például Ljubomir Madžar – aki a térség két leggyengébben növekvő állama közé sorolta Szerbiát – az országgal kapcsolatban pontosan az ellenkezőjét állítják, mint amit a tekintélyes nemzetközi szervezetek: a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Bizottság. Madžar például kijelentette – emlékeztetett –, hogy a közvetlen külföldi tőkeberuházás nem a legjobb befektetési mód, nem eredményez ugyanis technológiai fejlesztéseket. Ez hamis és idejétmúlt szemlélet – szögezte le a statisztikai hivatal vezetője.

A tavalyi szerbiai gazdasági eredményeket az államfő és a kormányfő is kommentálta. Az utóbbi Ljubomir Madžar közgazdász egyes kijelentéseire is reagált.

VUČIĆ: 2018 A LEGJOBB ÉVEK EGYIKE VOLT

Szerbia elnöke kijelentette, hogy a múlt év minden gazdasági mutató szerint a legsikeresebbek közé tartozik: a megnyitott gyárak, a közadósság csökkentése, a gazdasági növekedés és a munkanélküliség visszaszorítása alapján is, és jó lenne, ha ez az esztendő ugyanilyen eredményeket hozna.

Aleksandar Vučić megjegyezte: tart a 2019. év végétől és a 2020. esztendő elejétől. „A világot nagy adósságok terhelik, és – bár ez nem elegendő és nem tölt el örömmel – jó lesz, ha a lelassult gazdaság mellett is sikerül megtartanunk a 3 százalékon felüli növekedést. Ez azt jelentené, hogy tovább csökkenthetjük a közadósságot, növelhetjük a béreket és a nyugdíjakat, az emberek jobb életet, életszínvonal-növekedést tapasztalhatnak”. Az elnök azonban hozzátette: történelmi tapasztalat, hogy a szerbek sohasem vallják be, hogy jobbra fordult volna a sorsuk.

BRNABIĆ: MADŽAR PROFESSZOR BÍRÁLATA ELKÉPESZTŐ

Ana Brnabić kormányfő „hihetetlen”-nek nevezte a hatalom Ljubomir Madžar ismert közgazdászprofesszor részéről ért bírálatát, Madžar ugyanis kifejtette, hogy szerinte a vállalkozók fontosabbak a tudósoknál és a művészeknél, ezért az államnak együtt kellene működnie velük, nem pedig üldözni és bezárni őket. „Micsoda hihetetlen bírálata ez a kormánynak Ljubomira Madžar professzor részéről!” – méltatlankodott Twitter-bejegyzésében a miniszterelnök, és feltette a kérdést: azért bírálják-e a kormányt, mert végre befektet a tudományba, a művészetekbe, és egy másfajta elképzelése van a fejlődésről? Szerinte Madžar azt a kormányt bírálja, amely az iskolákba bevezette a vállalkozói képzést, mentesítette a vállalkozókat az első évben az adóktól és járulékoktól, és tudatosította, hogy a legfejlettebb országok a kutatásra és a fejlesztésre alapoznak. „Köszönjük a jó tanácsot, hogy hagyjuk a tudományt és a művészeteket, de ezt nem fogadjuk el” – írta Brnabić a Twitteren.

Madžar: Lemaradásban vagyunk

A szerbiai hatalom téves diagnózist állított fel a gazdaság állapotát illetően, amikor azt állította, hogy Szerbia a fejlődés húzóereje a térségben, márpedig egy téves kórisme alapján nem lehet jó gazdaságpolitikát megfogalmazni és megvalósítani – szögezte le Ljubomir Madžar, az Alfa BK Egyetem professor emeritusa.

Ana Brnabić kormányfő kommentárjára reagálva, miszerint neki nincs igaza, amikor azt állítja, hogy a vállalkozók képezik a társadalom legkreatívabb részét, és fontosabbak a tudósoknál meg a művészeknél, Madžar a Beta hírügynökségnek azt mondta: pillanatnyilag az új cégek és munkahelyek megnyitása a legfontosabb. Szerinte nem elegendő ösztönzés az, hogy az állam a kezdő vállalkozókat az első évben mentesíti az adófizetés kötelezettsége alól: hosszabb időre kellene szólnia a tehermentesítésnek. Meg kell találni annak a módját, hogy minél több embert serkentsenek üzleti vállalkozásra, hiszen a gazdaságpolitika egyik leggyengébb pontja a vállalkozók iránti rossz viszonyulás. „Több üzletember is bíróságra került, amikor pedig az ellenük felhozott vádak alaptalanoknak bizonyultak, újabbakat kerestek.”

Madžarnak az a véleménye, hogy „ha Szerbia gazdasága olyan sikeres lenne, mint amilyennek mondják, a hatalom nem emlegetné mindennap a reformokat, melyekért azonban keveset tesz”.

Az ismert egyetemi tanár elutasítja Miladin Kovačevićnek, a Köztársasági Statisztikai Intézet igazgatójának azt az állítását, hogy „a szerb gazdaság jó eredményeket jegyez”. „Kovačević megfeledkezik arról, hogy egy politika eredményeit nem az utóbbi két-három évben elértek alapján értékelik: ehhez legkevesebb öt év kell.” Dokumentumokkal bizonyítható, hogy Szerbia a gazdasági növekedés tekintetében lemaradásban van. „A növekedési ráta kisebb, mint a közép- és kelet-európai országok többségében, és különösen kisebb a térség egészének viszonylatában. Erre a munkáját kiválóan végző Költségvetési Tanács is többször figyelmeztetett” – állapította meg Madžar, aki szerint egy egészséges gazdasági légkör nem igényli és nem tűri meg a beruházók támogatását, amivel a hatalom tulajdonképpen nyíltan beismeri, hogy sikertelen volt az üzleti klíma megteremtésére irányuló politikája. (Beta)