2022. július 1., péntek

Per helyett mediáció

Szerbiában egyelőre kevesen élnek a bírósági eljárás helyett az olcsóbb és gyorsabb közvetítés lehetőségével

– Beszélt erről a másik féllel?

–Hogy képzeli? Szóba se állok vele!

Nagyjából így nézhet ki az első beszélgetés egy, a közvetítői eljárásra ösztönző bíró és valamelyik pereskedő fél között Szerbiában. Pedig egy bírósági per igen sokba kerül és évekig is eltart, ha azonban a felek hajlandók külső közvetítő – mediátor – segítségével egyezkedni, a vitás ügyet a perilletékek és ügyvédi költségek töredékéért néhány héten belül is lezárhatják. Vitában álló szomszédok, vagyon és gyerek felett alkudozó válótársak, örökségen marakodó családtagok, de akár a közvállalatok és az állam is sokkal jobban járna, ha a bírósági tárgyalóterem helyett először egy tárgyalóasztal felett próbálnának meg dűlőre jutni a másik féllel.

A szerbiai Igazságügyi Minisztérium adatai szerint ha valaki mediációval oldja meg a konfliktusát, a per értékétől függően 35–60 százalékkal olcsóbban is megúszhatja, mint ha perre megy. Ennek ellenére Szerbiában a lakosság ma még ritkán él a 2015 áprilisában törvényerőre emelkedett, de korábban is ismert mediáció, azaz közvetítés lehetőségével, pedig vannak országok, ahol a jogviták 90 százalékát nem a bíróságon oldják meg, és már a magyar bírósági rendszeren belül is eredményesen működik ez a nem peres eljárás.

A mediáció a per előtt és közben is kérhető
A mediáció a per előtt és közben is kérhető

Az alternatív vitarendezési lehetőség elterjedése, egyben a 23. (bírósági és alapvető jogok) uniós tárgyalási fejezet sikerének az érdekében az Igazságügyi Minisztérium, a Legfelsőbb Semmítőszékés az Európai Unió közös projektet hívott életre, amelyben 19 másik mellett Vajdaság e téren egyik legeredményesebb bírósága, az óbecsei Alapfokú Bíróság is részt vesz. A projekt egyik célja az, hogy a konfliktusok rendezésére per helyett minél többen válasszák a gyorsabb, olcsóbb és békésebb közvetítői eljárást.

Arról, hogy mikor és miért érdemes közvetítő segítségét kérni, Marko Božovićtyal, az óbecsei Alapfokú Bíróság szóvivőjével beszélgettem.

– Gyorsaság és spórolás – tömören fogalmazva ez a két nagy előnye van annak, ha per helyett mediátorral sikerül megoldani egy problémát. A diszkréció is a mediáció melletti érv lehet, ugyanis a közvetítőt titoktartási kötelezettség terheli. Mi nyitottak voltunk erre a lehetőségre, és a polgárok is éltek vele, így egy év alatt nyolc régi, évek óta húzódó ügy végére tudtunk pontot tenni. Idő és tapasztalat is kellett ahhoz, hogy jobban elterjedjen ez a gyakorlat.

Hogyan definiálná a közvetítést?

– A közvetítés egy a vitában álló felek számára nyitva álló olyan lehetőség, amelynek a segítségével gyorsan és a felek szándéka szerinti tartalommal lehet megoldani egy konkrét problémát. Még akkor is van arra lehetőség, hogy ezzel a pert elkerülő alternatív vitarendező eljárással oldják meg a konfliktust a felek, ha az ügy már bíróságra került.

Mely esetekben lehet per helyett mediációval próbálkozni?

– Minden polgári peres, családjogi vagy munkaügyi jogvitákban érdemes lenne közvetítőt felkérni a vitarendezésre. Tulajdonképpen minden olyan esetben van erre lehetőség, amikor nem ügyészségi eljárásról van szó.

Honnan szerez tudomást erről a lehetőségről az ügyfél?

– A bíró az első tárgyaláson tájékoztatja a feleket erről, ez nálunk bevált gyakorlat, de mi azon vagyunk, hogy a mediációról olyanok is tudomást szerezzenek, akik még nem mentek perre. Az eljárásról az óbecsei bíróságon egy infópultnál is lehet információkat szerezni. Hosszú távon az ügyek számának csökkenését, így a bírói teher enyhülését is reméljük a mediációtól.

Az ügyvédek ebben ellenérdekeltek, nem?

– Ez nem ennyire egyértelmű. Lehet, hogy egy hosszabb eljárásban több pénzt kereshetnek, de sok az időveszteségük is.

Ha egy folyamatban lévő per során döntenek a felek a mediációról, mi történik a bírósági eljárással?

– A mediációval történő megegyezésre hatvan napot ad a törvény. A bírósági eljárás eközben nem áll le, csak szüneteltetik. Ha a mediáció nem jár sikerrel, a bírósági eljárás folytatódik, tehát a polgárokat végig védi a jogrendünk, így semmilyen kockázata nincs a mediációnak. Ezért is javasoljuk minden kompromisszumra hajló személynek, hogy tegyen vele egy próbát.

Ki kezdeményezheti az eljárást?

– Bármelyik perben álló fél kezdeményezheti, de csak közös kérelemre indul meg a közvetítés. Erre a bírósági eljárás bármely szakaszában, de a bírósági eljárás megkezdése előtt is van lehetőség.

Ki lehet mediátor?

– Mediátor olyan egyetemi végzettségű személy lehet, aki elvégezte a mediátori képzést és megszerezte az igazolást. Az országban bejegyzett több mint 400 mediátor között ügyvédek, szociális munkások, pszichológusok is vannak. Óbecse községben három jogász, illetve ügyvéd (Srđan Gligorić, Knézi Péter és Deli Csaba), valamint Dejan Erak mezőgazdasági mérnök, könyvelő végezhet mediációt. A teljes mediátorlista az Igazságügyi Minisztérium honlapján érhető el.