Topolya központjában már jól ismerhetjük az erdei fülesbaglyok telelőhelyét, hiszen már mintegy harminc éve minden télen megfigyelhetők az éjszakai ragadozó madarak. A baglyok különböző fafajtákon, főként fenyőféléken, valamint közönséges nyíren töltik a nappalokat, és innen indulnak az est leszálltával táplálékszerző körútjukra.
A topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület aktivistái évről évre figyelemmel kísérik az erdei fülesbaglyokat, igyekeznek megvédeni és fenntartani a telelőhelyet, valamint felhívni az emberek figyelmét a szóban forgó védett faj fontosságára. Ennek érdekében az egyesület oktató jellegű táblákat helyezett el a baglyok telelőhelyének közelében, valamint minden évben megszervezi a Bagolyles elnevezésű ismeretterjesztő programot, amelynek során az arra járók távcső és teleszkóp segítségével is megfigyelhetik ezeket a madarakat.
Sihelnik József, az Arcus ornitológiai szakcsoportjának vezetője végzi az erdei fülesbaglyok számlálását. Arra a kérdésre, hogy jelenleg milyen a telelőhely népessége, elmondta, hogy a korábbi évek fenyőgyűjtési akcióinak köszönhetően szinte teljesen sikerült pótolni a telelőhely fáit. Az elültetett fenyők közül nem maradt meg mindegyik, de azok, amik megmaradtak, jó állapotban vannak. Jó esély van arra, hogy ezekre a fákra is rátelepednek majd a baglyok.
– Ilyenkor hosszú távon kell gondolni, hiszen legalább 20-25 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy az elültetett fenyőfák akkorára nőjenek, hogy a baglyok használni tudják. A madarak ezen a télen is a megszokott helyeken tartózkodnak, ám a járókelők esetleg felfigyelhetnek arra, hogy a Vajdasági Bank környékén kevesebb baglyot láthatnak a fákon. Mindez annak tudható be, hogy a szálloda épületén zajló munkálatok miatt több inkább a posta környékére húzódott. Ezen a helyen az elmúlt években is voltak baglyok, most viszont sokkal többen tartózkodnak az itt lévő fákon. A baglyok számlálását kétheti rendszerességgel végzem. Október közepétől március közepéig tart ez a folyamat. Az idei évet a telelőhely népességének tekintetében teljesen átlagosnak mondhatjuk. Legutóbb 148 példányt számoltam össze – mondta Sihelnik.
Az erdei fülesbagoly a vidékünkön élő ragadozók közül az egyik legnagyobb rágcsálópusztítónak számít. Amikor a hótakaró összefüggő és nem tud rágcsálókra vadászni, kénytelen énekesmadarakat fogyasztani, ám a tél száraz időszakaiban nagy mennyiségű rágcsálót fogyaszt. Főként mezei pockokkal és más kis rágcsálókkal táplálkozik.
