Száz év emlékezete II.

Részlet egy készülő kötet előszavából

Mák Ferenc

2019. január 3., 18:19 >> 2019. január 3., 19:19

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Hogyan, milyen értékek, milyen eszmei tartalmak mentén alkotható meg a történelmi Magyarországtól elszakított déli területeken a megmaradást biztosító magyar egység? Kende Ferenc szerint a magyar eszmeiség történelmi múltunk és népi hagyományaink ismeretéből, a szülőföld kultúrájának szeretetéből, az elődök emlékéhez való határtalan ragaszkodásból, a verejtékes, kétkezi munkából, és a művészi teljesítményekből fakadó érzések összességéből. (Mindazok az értékek, melyeket a délvidéki magyarság 1867–1918 között a szülőföldjén megteremtett, életre hívott.) Ezek az elemek alkotják azt, amit magyar lelkiségnek nevezünk. „Csak tisztán a magyar lelkiség a maga töretlen ragyogásában lehet az, amely magyar társadalmunk keretén belül mutatkozó különféle érdeket és nézetet, politikai széthúzást el tud hallgattatni, és bennünket egy nevezőre hozni” – mutatott rá az újságíró Megalkotható-e a magyar egység? című, elemző írásában.

Csuka János a délvidéki magyarság lelkiségének lényegét keresve úgy látta: a kisebbségi öntudat akkor teremtő, ha a kisebbségi polgárt teljes racionalizmusával áthatja a helyzetéből eredő létfeltételek határozott felismerése, társadalmat pedig úgy építhet, ha mindent, ami hasznos és jó, ami kisebbség fennmaradása megkönnyítése céljából a maga javára fordítható, találkozik a kisebbségi gondolat gyűjtőközpontjában. „Ha ez a hasznos anyag együtt van, akkor alakul ki az egészséges magyar kisebbségi élet és világszemlélet. Tehát nem az ellentétes, jobb vagy baloldali felfogásokból kapjuk a helyes és ösztönös kisebbségi szemléletet, hanem azok minden használható, a kisebbség által igényelhető jó alkatainak összességéből. A kisebbségi sorsban megszűnt a merev magyar jobboldaliság, és nem boldogulhat a túlzó baloldaliság sem. A kisebbségi polgár a maga egészen egyéni, óvatosan és okosan leszűrt kisebbségi életszemléletével […] felette áll mindkét világnézetnek. Aki akár a konzervatív, akár a haladó felfogásnak akart nagyobb szerepet juttatni ebben a sajátságos légkörben, soha nem jutott el az igazi kisebbségi álláspontig” – olvasható A délvidéki magyarság lelkisége című írásában.

Draskóczy Ede óbecsei ügyvéd és lapszerkesztő Kisebbség és erkölcsiség című, 1940-ben a Kalangyában közölt tanulmányában úgy látta: a kisebbségi sors minden előkészület nélkül, váratlanul ért bennünket, nem voltunk rá fölkészülve. A nemzeti tragédiánkban teljesen magunkra maradtunk és magunkra voltunk utalva. Az értelmiséget, amely méltó lett volna a társadalom vezetésére, az új szerb hatalom elűzte. „Az a része pedig, amely itt maradt, csak kis százalékban volt alkalmas arra, hogy változott viszonyokba illeszkedve átvegye a nemzetfenntartó szerep felelősségteljes munkáját.” Úgy vélte: a délvidéki magyar társadalomban az élet parancsa, a túlélés vágya alakította az életpályákat, osztotta a feladatokat. Nem a felkészültség volt a döntő, a munka szólította meg az embereket, így lett az orvosból politikus, ügyvédből lapszerkesztő, tisztviselőből színházi rendező, tanítóból társadalmi szervező, mérnökből közgazdasági szakértő. A hivatástudatnak ebből a mélységes-mély elkötelezettségéből Draskóczy tanulságként megállapította: „a kisebbség nem egyszerűen azt jelenti, hogy szám szerint kevesebben vagyunk, mint az államalkotó nép. A kisebbség életet, szerves létet, az életfenntartási ösztönök sürgető megnyilatkozását, s az ehhez szükséges szerveknek parancsoló szükségszerűséggel való munkába állítását is jelenti. A kisebbség tehát nem egyszerűen csak szám, nem a népszámlálás végösszege és eredménye, hanem magasabb természeti és erkölcsi fogalom. […] a kisebbség erkölcsi lényegéből nő ki az a törekvés is, hogy azt a hátrányt, amellyel a társadalmi, gazdasági, s az élet egyéb versenypályáin indulni kénytelen, a maga javára fordítsa.” Draskóczy szerint a kisebbségnek erkölcsi küldetése van, nemcsak azért, mert nemzetfenntartó munkát végez, hanem azért is, mert a magyarságnak egy tökéletesebb embertípust nevel ki. „Ez a típus edzettebb, harcosabb, igazságait bátran hívő és valló, tehát az anyagiaktól következésképpen eloldottabb, határozottan azt mondhatjuk: szellemibb, mint a régi ember. De különösen a népi együttélés és közösség gondolatában jártas, a társadalmi egység iránt sokkal több érzékkel bíró újabb ember.” Meggyőződéssel hirdette: minden polgári munkának csak annyi erkölcsi értéke van, amennyit a kisebbségi életközösség szempontjából ér.

A délvidéki magyarság társadalmi, szociális és kulturális megszervezése erőteljes lendületet 1926-ban vett, amikor a magyar kormány titokban ugyan, de kellő határozottsággal szorgalmazta az erdélyi és a felvidéki tapasztalatok délvidéki megismerését és gyakorlati alkalmazását. A. Sajti Enikő A Magyar Párt megalakulása és tevékenysége 1922–1929 című tanulmányában úgy vélte, hogy erre a fordulatra Jakabffy Elemér és Prokopy Imre találkozását követően került sor. A találkozás ténye igen, annak részletei azonban nem ismeretesek. A Magyar Párttal szemben ekkor fogalmazódott meg a követelés, hogy túl kell lépni a kizárólag választásokra összpontosító kisebbségi munkán, és tágabb körültekintésben összhangot kell teremteni a politikai, kulturális, társadalmi és gazdasági tevékenység között. Határozott arculatú, öntudatos közösséggé kell formálni a magára maradt népet. Az sem véletlen tehát, hogy Draskóczy Ede 1928. november 17-én és 18-án, az óbecsei Népkör hatvanéves jubileuma alkalmából a Marosvécsi Helikon példája nyomán hívta össze közös gondolkodásra az Óbecsei Helikont, melyen megjelent a Bácska és a Bánság vezető magyar értelmisége, s hogy Kende Ferenc a magyarság megszervezésének lehetőségét kutatva a Vásárhelyi Találkozó zárónyilatkozatát, a Hitvallást tekintette irányadónak. A példák fölrázták a közösségükért cselekedni szándékozókat.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége