Miután a szerb tisztségviselők mellett az Európai Unió illetékesei is arra szólították fel Pristinát, hogy törölje el a szerbiai és boszniai árura korábban kirótt 100 százalékos vámot, Koszovó az eddigi illetékeket azok szélesebb körű alkalmazásával fejelte meg. Endrit Shala kereskedelmi miniszter javaslatára a kormány ma olyan döntést hozott, melynek értelmében azoknak a külföldi vállalatoknak a termékeit is 100 százalékos vámilletékkel sújtják, amelyeket Szerbiában állítják elő vagy raktározzák.
Eddig „csak” a szerbiai márkaneveket sújtotta a rendelkezés, a külföldi cégeket megkímélte. Mostantól viszont gyakorlatilag egy olyan helyzettel állunk szemben, amelyben lehetetlen bármilyen árut Koszovó területén értékesíteni, ha azt Szerbiából szállítanák be. A kereskedelmi tárcavezető azt mondta, „javasolták neki partnerei-barátai, hogy egyforma bánásmódban részesítsenek minden szerb területről érkező árucikket.”
Az ötök (Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia) képviselői ma felszólították Pristinát, hogy vonja vissza a Szerbiából érkező árura kivetett 100 százalékos illetékről szóló döntést, helyet adva ezáltal a Belgráddal folytatott párbeszédnek, számolt be a Koha Ditore pristinai napilap internetes kiadása. Mint közölték, előző nap tárgyaltak az ötök nagykövetei és a pristinai vezetőség, közöttük a párbeszédben résztvevő tárgyalócsoport képviselői is. Az ötök országai azt kérték, tegyenek meg mindent a létező akadályok elgördítése érdekében, elsősorban azért, hogy 2019-ben már megállapodás születhessen Belgrád és Pristina között. Nem siettették azonban az intézkedést: üdvözölték az új tárgyalócsoport megalakítását, s azt mondták, legkésőbb jövő áprilisig szüntessék meg a 100 százalékos vámot.
Koszovói tisztségviselők ugyanakkor Szerbia lépéseit bírálták, amelyekkel folyamatosan azon dolgozik, hogy egyes országok visszavonják Koszovó függetlenségének az elismerését. Pristina ezt a belgrádi lobbit károsnak tartja a párbeszéd folytatása szempontjából, szivárgott ki a megbeszélésről. Az információk szerint Ramush Haradinaj koszovói kormányfő nem mutatott hajlandóságot az illeték eltörlése iránt, melyet Koszovó azután vezetett be, hogy az Interpol nem vette fel tagjai közé elsősorban a szerb ellenkampánynak köszönhetően.
A legújabb koszovói lépésre reagált Marko Đurić, a szerb kormány illetékes irodájának vezetője is. Úgy fogalmazott, hogy Pristina immár a nemzetközi márkaneveknek is hadat üzent és gúnyt űzött a külföldi közvetítőkből is. Szerinte Pristina nem őszinte, amikor azt mondja, a viszony rendezését szeretné. Đurić közölte, valójában folyamatosan a feszültséget szítják, mindent megtesznek, hogy aláássák a párbeszédet. A pristinai politikusok szerinte egyre mélyebbre süllyednek saját értelmetlen döntéseik mocsarában, a nemzetközi közösséget pedig azért bírálta, mert nem reagált idejében a koszovói lépésekre. Đurić arra is rámutatott, hogy a brüsszeli egyezmény aláírása óta éppen Pristina ismertette el függetlenségét 19 újabb állammal, így nincs oka panaszkodni amiatt, ha Szerbia diplomáciai sikereket ér el.
Aleksandar Vulin védelmi miniszter a nap folyamán sokkal élesebben fogalmazott: bírálva a szerbiai árura kirótt illetékeket, azt mondta, Haradinaj terrorista, akiből soha sem lesz államférfi, ugyanúgy, ahogyan Koszovóból sem lesz állam. Az újabb döntés ellen tiltakoztak a koszovói Szerb Lista képviselőcsoport tagjai is, és a nemzetközi közösség gyors reakcióját sürgették.
