2024. március 28., csütörtök

Az adathalász és a tender

Felsőkategóriás csúcsmodellel mutatkozik be tavaszra a Huawei. A mobiltelefonokat és telekommunikációs hálózati eszközöket gyártó kínai óriáscég addig is szorgalmasan fejleszt, kutat és igyekszik növelni eladásait. Sok mindent azonban titokban csinál. Ezért az sem kizárt, hogy a külföldi, elsősorban a nyugati és a távol-keleti konkurenciától fontos adatokat szerez meg a beleegyezésük nélkül, ámde a legfelsőbb pekingi politikai körök tudtával.

Beszélik, hogy a vállalat és a Kínát régóta egyedül irányító és ellenőrző kommunista párt szoros összeköttetésben áll. A gyanú szerint a Huawei bizonyos esetekben Peking utasítására cselekszik, sőt olyan megoldásokat is alkalmazhat okostelefonjaiban vagy a távközlési hálózati berendezéseiben, rendszereiben, amelyek a kínai titkosszolgálatok számára lehetővé tehetik a forgalmazott adatok megszerzését. Magyarul: alighanem kémkedik a kommunista kormány számára.

A vállalat tagad, s visszautasítja a gyanúsítgatásokat. Ennek ellenére az Egyesült Államok már kizárta az állami és 5G szolgáltatói beszerzési tenderekből a Huaweit, mert kiberbiztonsági fenyegetésnek tartja a vállalat eszközeit.

Az USA példáját több ország is követte. Néhányan tagjai a nyugati biztonsági és titkosszolgálati együttműködésben különleges jelentőségű Öt Szem szövetségnek, amelyhez az Egyesült Államok mellett Ausztrália, Kanada, Nagy-Britannia és Új-Zéland tartozik. Az utóbbi az ősszel döntött úgy, hogy nemzetbiztonsági okokból (egyelőre) nem engedélyezi egy fontos helyi szolgáltatónak (a Sparknak), hogy a mobiltechnológia következő, vagyis ötödik generációjának (5G) telekommunikációs eszközrendszerét a Huaweitől szerezze be. 

Németország és Franciaország nem része az Öt Szemnek, s eddig nem is csatlakoztak a bojkotthoz. Még vizsgálódnak a kérdésben, mert nincsenek teljesen meggyőződve arról, hogy a kínai cég képes-e az észrevétlen adatszerzésre.

A német és francia ellenkezésnek persze egyéb oka is lehet. Akár az is, hogy Donald Trump amerikai elnök kitartóan bírálja Berlint és Párizst. Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia államfővel pedig nagyon rossz a viszonya. 

A fő gondot azonban mégis Kína jelenti Trump számára. Határozott fellépése az ázsiai ország ellen lényegi elemét képezi annak a fehér házi stratégiának, amelynek célja Kína globális vezető hatalommá válásának megakadályozása.

A küzdelem a vámok (kölcsönös) bevezetésével, illetve megemelésével vált ismét látványossá. A kereskedelem azonban csupán részterülete az elmérgesedő államközi konfliktusnak, amely más ágazatokban még hangsúlyosabb. Ráadásul olyan heves, hogy szakértők szerint az információs és távközlési technológia terén már az egymás elleni háborújuk első fejezete kezd kibontakozni. Ennek egyik mozzanata volt a Huawei „alvezérének” (hivatalosan: globális pénzügyi igazgatójának) decemberi letartóztatása Kanadában... washingtoni kérésre.

Bár az elfogott Meng Van-csou a múlt héten – óvadék ellenében – szabadlábra került, az eset rávilágított az USA és Kína közötti kíméletlen harcra.

Versenyfutásuk elsősorban az olyan kulcsfontosságú és a jövőt jelentős mértékben meghatározó területeken gyorsult fel, mint a digitális gazdaság vagy a mesterséges intelligencia (AI), s amelyeken az ultragyors adatátvitelt biztosító 5G rendszereknek kiemelt szerep jut. Számtalan jel utal arra, hogy segítségükkel megváltoztatható a globális erőegyensúly, hiszen a viadal győztese jelentős gazdasági és katonai előnyre tehet szert. Kis túlzással úgy is lehetne fogalmazni: aki az AI-technológiák fejlesztésében és megoldások alkalmazásában az élen jár, s messze megelőzi a többieket, akár a világ ura is lehet.

Az okos gépek és szoftverek hálózataként az AI ugyanis szinte mindenütt megjelenik majd. Teljesen átformálja mind az emberek életét, mind a gazdaságokat és a társadalmakat. Úgy, hogy helyettesíti az embert, ahol csak lehet. Például a közlekedésben (az önvezető járművekben), az okostelepüléseken (a háztartási eszközök irányításában, a közvilágítás vagy a forgalmi lámpák szabályozásában, illetve további feladatok elvégzésében), a gyógyszeriparban (új orvosságokat feltaláló gépként), a mezőgazdaságban (palántáló, kapáló, szüretelő és egyéb munkákra fogható robotok formájában), a gyógyításban (műtéteket akár önállón is végző szerkentyűként), a televízióban (hírbemondó, mesemondó műember alakjában), vagy akár a harctéren, gyilkoló gépkatonaként.

A gyökeres átalakulás fokozatos lesz, de már a közeljövőben számolni kell vele.

A türelmetlenebbeknek addig be kell érniük a mesterséges intelligencia szerényebb változataival. Mert már imitt-amott az élet részét képezi. Gondoljunk csak az arc- és hangfelismerési vagy a vásárlássegítő rendszerekre, az egészségi állapotunk figyelésére (lásd: vérnyomásmérés okostelefonnal) és hasonlókra!

Egyedül Kína csaknem 148 milliárd dollárt szán a következő 12 évben AI-fejlesztésekre. Végcélja, hogy ebben a stratégiai iparágban (is) megfossza vezető szerepétől az USA-t. Pekingben nyilván az is fontos szempont, hogy a hegemónia remélt megszerzésével a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazásában (a gazdasági, politikai és katonai haszon mellett) biztosítani lehet a kommunisták hosszú távú egyeduralmát az országban. Másutt meg esetleg (ismét) bevezetni. Talán más néven, de kínai tartalommal feltöltve.