2024. április 18., csütörtök

Tündérbőrben

A felsőhegyi óvodások varázspálcával a kezükben tennék szebbé a világot

Miután a Mikulás már járt Felsőhegyen a Cinege óvodában, és a kicsik már tényleg a karácsonyt megelőző varázslatban, az ünnepi várakozásban lubickoltak, mi is ellátogattunk hozzájuk, és arról kérdeztük őket, vajon mit tennének, ha egyetlen napra jó tündérek lehetnének. Mit teremtenének, miből varázsolnának többet, mit tüntetnének el, mit kérnének maguknak, ha bármit lehetne.

A felsőhegyi óvodások nagyon szeretnek a Mézeskalácsban feladatokat megoldani (Homolya Horváth Ágnes felvétele)

A felsőhegyi óvodások nagyon szeretnek a Mézeskalácsban feladatokat megoldani (Homolya Horváth Ágnes felvétele)

Ötletekből nem volt hiány, a képzelet szabadon szárnyalt, és habár végzős csoportól lévén szó, a realitás már kezd bennük kialakulni, még mindig át tudják magukat adni az álmaiknak, vágyaiknak. Körbeültek a terem közepén, és úgy beszélgettünk. Óvónőjük, Csetle Judit is a segítségünkre volt, és így a bátortalanabbak is elmondták, mit szeretnének.

A lelkesebbek többször is jelentkeztek, mert míg társukat hallgatták, újabb ötletek merültek fel bennük, így rengeteg olyan dolgot szedtünk össze, amivel még gyönyörűbbé tehetnénk az ő és családjuk életét. Érdekes, hogy még csak hat–hét évesek, és máris komoly témákat feszegetnek. Sokszor nem is gondolunk bele, milyen dolgok jutnak az eszükbe, milyen körülményeket vesznek észre, mikkel foglalkoznak, milyen felnőttes meglátásaik vannak.

Barna Melissa: – Én a szegény gyerekeknek varázsolnék ajándékot karácsonyra. Főleg puzzlet, mert az nekem is nagyon sok van, és én is szeretem kirakni őket. Ha lenne varázspálcám, sok ruhát vennék magamnak, főleg szoknyákat.

Tóth Norbert: – Én sár helyett havat varázsolnék, jó nagyot, hogy sokáig megmaradjon. Hóembert építenék belőle, meg hógolyóznék. Jó lenne még, ha a szegény gyerekek nem éheznének, és ha mindenkinek lenne elég ennivalója.

Varga Polyák Evelin: Ha jó tündér lennék, nem engedném, hogy a vadászok lelőjék az állatokat. Kistestvérem lesz, és én már nagyon várom. Nincs másik testvérem, és azt szeretném, ha kisfiú testvérem születne és barna haja lenne. Magamnak még varázsolnék rollert és lovat, mert nagyon szeretem az állatokat.

Apró Botond: – Én eltüntetném a szomjasságot, és vizet varázsolnék Afrikába. Az oviban hallottam, hogy ott nincs elég víz, itt beszélgettünk róla, azért gondoltam erre. Azt is varázsolnám, hogy karácsonykor mindig kapjunk szép dolgokat a hugicámmal, aki hároméves lesz, és hogy örüljünk az ajándékoknak, és még azt is varázsolnám, hogy a hugi ne veszekedjen, mert szokott csípni meg harapni.

Krekuska Noémi – Én eltüntetném a szomorúságot, erről is beszélgettünk az oviban. A szomorúakat úgy lehet felvidítani, hogy meg kell őket simogatni, ölelgetni. A szomorúság helyett szép pillangókat varázsolnék. Az udvarunkban csak néha repül pillangó, de én szeretném, ha sok lenne, és minden fajta.

Randovics Fanni: – Én rollert szeretnék, a varázspálcával lilát varázsolnék. Az udvarban játszanék vele és barátnőmnek is odaadnám, mert neki sincs, vagy neki is kérnék egyet.

Szabadon szárnyaló fantáziájuknak semmi sem szab határt (Homolya Horváth Ágnes felvétele)

Szabadon szárnyaló fantáziájuknak semmi sem szab határt (Homolya Horváth Ágnes felvétele)

Deák Hanna: – Én a télapónak segítenék a játékokat szétosztani. Sok a munkája, és nehéz neki mindenhová elmenni. Szánkóval megy, és én a varázspálcával segítenék neki. Magamnak farkaskutyát varázsolnék, egy szép barnát az udvarunkba.

Bagi Krisztián: – Nekünk a testvéreimmel csak egy biciklink van, és jó lenne, ha mindenkinek lenne sajátja. Barnát szeretnék, váltósat, amivel kibiciklizhetnék a tanyára a másik mamához. Vagyis három bicikli kellene, hogy nekem is meg a testvéreimnek is legyen új.

Rekovics Ervin: – Ha jó tündér lennék, varázsolnék gyereket annak, akinek nincs. Kincső, Regő, Réka és Nimród a testvéreim, és rossz lehet annak, akinek nincs testvére. Varázsolnék még karácsonyfát karácsonykor annak, akinek nincs, és még havat is, meg hegyeket is. Egész nap esne a hó, és hógolyóznék, hóembert építenék, és ha bújócskáznánk, elbújnék a hóban és a testvéreim megkeresnének.

Fajka Flórián: – Én olyan varázsitalt varázsolnék, melyet ha valaki meginna, sosem halna meg. Apa testvérei meghaltak és az nagyon rossz. Amikor itt volt az oviban, az ünnepséget a tata végigríta, amikor mondtam a verset, mert meghatódott. Nagyon szeretem a tatát, és neki jó lenne a varázsital, meg a másik tatának is, aki kórházban is volt.

Búrány Ádám: – Sok szép medencét kérnék, hogy ússzanak benne. Én Zentán tanultam meg úszni az úszóiskolába, otthon is jó lenne egy medence, kék színű. Járok úszni, és Zentán nem szép a medence, azt is átváltoztatnám. Azt varázsolnám, hogy én is járjak úszóversenyre, mint a testvérem, és mindenkit legyőzzek a világon, kétszáz embert.

Szűgyi Dávid: – Megszüntetném a veszekedést. Itt az oviban is összeveszünk néha, és az nem jó érzés, helyette szeretet kellene. Én vízilabdázni szeretnék, láttam már a tévében. A Jézuska játéktraktort hozzon, sötétzöldet, igazi is van otthon és tudom is hajtani.

Fodor Sára: – Én eltüntetném a szomorúságot. Van kistestvérem, és ha szomorú, én megvigasztalom, meg szoktam simogatni, meg puszit adok neki, és nem lesz szomorú. Balerina szeretnék lenni, szép rózsaszín ruhában szeretnék táncolni a színpadon, vannak szép szoknyáim, azokat fel szoktam venni. Otthon is sokat táncolok.

Huszák Dániel: – Ha jó tündér lennék, én szép ruhákat varázsolnék, magamnak egy barna kabátot és katonás nadrágot. Szeretném, hogy együtt legyen a családunk és összeraknánk a vasutat és rajta vonatoznánk és együtt játszanánk.

Balog Balázs: – Én szeretném, ha a kombi, amivel jövünk Adahatárról az oviba reggel, gyorsabban ideérne, mert korán kelünk. A varázspálcával egy kombájnt szeretnék varázsolni, mert nekünk is van, amivel szoktunk kombájnozni. Az újjal az öcsém meg én kombájnoznánk.