2024. április 25., csütörtök

Badarországon innen és túl

Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen

Tizenöt év nem számottevő egy könyv esetében, arra azonban éppen elég, hogy körvonalazódjon az utóélete. Nincs ez másként Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című verses regényével sem, amely másfél évtizede jelent meg, és ez alatt az idő alatt sikert sikerre halmozott. „Varázslatos könyv, akár ha Petőfit, Weörest és Kormost gyúrta volna össze egy tündéri kéz” – írta róla Parti Nagy Lajos, és a könyv fogadtatása csak megerősítette mindezt. Több kiadást megélt, Presser Gábor bábmusical formájában dolgozta fel, számos színházi előadás készült belőle, és aligha van olyan szavalóverseny, ahol nem hangzik el egy-egy „Maszat-hegyi versike”. Sok gyerek nőtt fel a meseregény főhőse, Muhi Andris kalandjain, és a többi szereplő is szinte kultikus figurává vált, például Maszat Janka, Lecsöppenő Kecsöp Benő, a pákász Makula bácsi, a kék szemű és daliás Luk gróf, Turgenyev a burgonya, a Nagy Zsiráfmadár, a Babaarcú Démon, a Büdös Pizsamázó, az üres és hontalan Bús Piros Vödör, a Maszat-hegy legtetején élő Szösz néne, a Paca cár, Pali kalóz vagy az Ábrándozó Devizalevelező.

A meseregény sikerének egyik kulcsa valószínűleg a fordulatos és izgalmas történet, melynek központi szereplője Muhi Andris, kilencéves budai kisfiú, aki egy napon elindul, hogy felkeresse titokzatos és mindig maszatos barátnőjét, Jankát, akit focizás közben ismert meg. Így válik részesévé a Maszat-hegy vidékén zajló bonyodalmaknak. A fő konfliktus ugyanis, hogy a maszat-hegyiek belekeverednek a tiszták és a pacák örök harcába, aminek az az oka, hogy a maszat-hegyiek épp a két világ között, a se nem tiszta, se nem sáros ősmaszatosságban élik életüket. Kalandos útja során Muhi Andris különös alakokkal találkozik, ámul-bámul, okul és szavalgat, miközben a nagy veszedelem egyre közeledik. A Partvis Attila vezette barbár takarítók ugyanis több házban rajtaütésszerűen kitakarítanak. A gonosz Paca cár, a maszat-hegyi trónbitorló pedig ördögi tervet eszel ki, hogy az egész világot telepacázhassa. Muhi Andris Badarországon át jut el a Maszat-hegyen túlra, ahol mindenkivel harcba száll, hogy győzelmet arathasson a pacaszörnyek felett.

Kalandos története mellett a meseregény másik nagy erőssége a nyelvezete, amely egyszerű, közvetlen és szerethető, telve nyelvi humorral, sziporkával, ugyanakkor a versfaragói virtuozitás magas foka. A történetfolyam egyszerre lírai és prózai, elandalít és leköti a figyelmet. A kötet legújabb kiadásában, a kiadói bejegyzés szerint, a szerző nyelvi változtatásokat eszközölt, kicsit igazítva, korszerűsítve a betétverseken. Így bekerültek a kötetbe a legújabb kommunikációs technológiához köthető kifejezések is, amelyek egy mai gyerek mindennapi szóhasználatának a részét képezik. Ráadásul hangzós anyaggal is bővült az új kiadás, a Presser Gábor-féle musical betétdalai kaptak rajta helyet, neves énekesek előadásában. Ténylegesen is megszólalnak, dalra fakadnak Varró csodás teremtményei, szinte kiénekelnek a mesekönyvből, a történet értelmezésének újabb dimenziója felé tágítva a mese mondanivalóját.

A Túl a Maszat-hegyen tehát okkal hódít immár másfél évtizede az olvasók körében, igazolva értékálló voltát. Erre a legnagyobb garancia Varró Dániel rímfaragó tehetsége és humora. Ízelítőül álljon itt a kötet néhány sora: „Ha zsebemben egy font volna, / Beosztanám megfontolva. / Vennék fél pint daralevest, / Autóbuszból emeletest, / Nyolc pudingot, öt szem rizst, / Shakespeare Vilmos összest is, / Kétszersültből hét szakajtót, / Ezeréves tölgyfaajtót:/ Fogadnék egy komornyikot, / Kenegesse, mikor nyikog.”

E pársoros keltette mosollyal kívánok boldog 15. szülinapot Muhi Andrisnak és a Maszat-hegyieknek!