Aleksandar Vučić államelnök ez év márciusában egy nagybecskereki alapkő-letétel alkalmával azt mondta, hogy a legnagyobb bánáti város nevének esetleges megváltoztatását – Zrenjanin helyett Petrovgradra – a becskerekiekre bízná. Azt is megjegyezte, hogy ebben a pillanatban a városnak ennél fontosabb problémái is vannak. Amikor az államfő is a polgárok megkérdezése mellett foglalt állást, akkor úgy tűnt, hogy a téma lekerült a napirendről. Kiderült, hogy mégse.
A napokban ugyanis felkavarta a kedélyeket Nagybecskerek Város statútumának módosítási javaslata, amely szerint az elfogadása esetén már nem lesz kötelező a referendum, amikor az adott település nevének a megváltoztatásáról kell dönteni. Felmerült a gyanú, hogy ezzel valójában kiskaput nyitnak a város nevének a megváltoztatásához. Ez „csöndben” meg is történt volna, hogyha nem figyel föl rá a Nagybecskereki Szociális Fórum.
Péter király szobra Nagybecskerek főterén (Fotó: Kecskés István)
Nagybecskerek érvényben levő statútuma szerint a település nevét csakis a lakóinak megkérdezése után lehet megváltoztatni. Miroslav Samardžić politológus, a Nagybecskereki Szociális Fórum aktivistája szerint a referendumnak kötelezően benne kell maradni a statútumban, hiszen egy adott településnek fontos meghatározója a neve, amit nem lehet az ott élők megkérdezése illetve beleegyezése nélkül megváltoztatni. Mint mondja, ez így van más városokban is, mint például Újvidéken.
Igaz, az új statútum tervezetében lehetséges a polgárok véleményének a kikérése, de az már nem lesz kötelező. Csak abban az esetben, hogyha a településen élő, szavazati joggal rendelkezők legkevesebb tíz százaléka aláírásával követeli a referendumot. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy referendum nem is lesz a város nevének a megváltoztatásáról. Ahhoz ugyanis mintegy tízezer aláírást kellene összegyűjteni, ami manapság szinte lehetetlen feladat. A politológus szerint egyértelmű a javaslattevőknek azon szándéka, hogy lehetővé váljon Nagybecskerek Város nevének megváltoztatása, mégpedig a benne élő polgárok megkérdezése nélkül. Szerinte a jelenlegi önkormányzati hatalomnak viszont nincs legitimitása ahhoz, hogy a városi képviselő-testület többségének a döntésével megváltoztassa a város nevét.
Az ellenzéki pártok és civil szervezetek azt is kifogásolják, hogy a statútum módosításáról szóló közvita mindössze egy hétig tartott. Azt követelik, hogy a módosított statútumba kerüljön be a kötelező referendum, még mielőtt azt a városi képviselő-testület az országos parlament elé terjesztené. Ellenkező esetben ugyanis minden hatalomváltás után meg lehetne változtatni a települések nevét – ami értelmetlen.
Žarko Zrenjanin szobra (Fotó: Kecskés István)
Čedomir Janjić polgármester szerint a város új statútuma is lehetőséget ad a polgároknak arra, hogy az életüket lényegesen befolyásoló minden kérdésről referendumon döntsenek. Beleértve a város nevének a megváltoztatásáról is. Ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy az önkormányzatot jelenleg nem foglalkoztatja a város nevének a megváltoztatása. Mint mondja, ehelyett nagy projektumok megvalósításán dolgoznak, mint amilyenek az újabb beruházások az ipari övezetben, az új munkahelyek teremtése, az infrastrukturális építkezések (új körforgalmak, a Belgrád felé vezető új négysávos út tervezése) vagy a város ivóvíz-ellátásának a megoldása.
Az év elején azonban a polgármester másképpen látta a dolgot. Az államigazgatási és önkormányzati minisztériumhoz fordult akkor, útbaigazítást kérve a városnév-változtatási kezdeményezésre. Azzal érvelt, hogy eljárásbéli útmutatóra van szükség. Akkor azt mondta, hogy nem sietnek, de épp a 2018-as év lenne a legalkalmasabb arra, hogy a város Žarko Zrenjanin néphős neve helyett kapja vissza a Petrovgrad nevet, amikor is Vajdaság Szerbiához való csatolásának a századik évfordulóját ünnepelik. A Petrovgrad nevet a bánáti város (megszakítással) 1935 és 1946 között viselte.
Az ellenzéki pártok és a civil szervezetek többsége a kezdeményezés ellen foglalt állást. Úgy tűnik, hogy a polgárok nagyobb része sem támogatja a névváltoztatást. Egyesek szerint, ha mégis változtatni kell, akkor legyen újra Becskerek, hiszen hat évszázadon keresztül azt a nevet viselte a város.
Tekintettel arra, hogy a téma meglehetősen felkorbácsolta az indulatokat a városban, emiatt is jó volna referendumot tartani a kérdés kapcsán.
