Tíz éve hatalmas pénzügyi válság rázta meg a világot. A rengések évekig tartottak, miközben sok országban okoztak súlyos gazdasági, társadalmi és politikai felfordulást.
A károsultak jó része már kiheverte a sokkot, a gazdaságok pedig sokfelé visszazökkentek a normális kerékvágásba. Ismét úgy tűnik azonban, hogy újabb válság közeleg. Talán nem olyan robusztus, mint a 2008. évi, ám egy veszélyes „rövidzárlatot” több szakértő is lehetségesnek tart.
Különösen az nyugtalanítja őket, hogy az elmúlt években rettentőn megnőtt az adósság a világban. Az utóbbi évek alacsony kamatai miatt ugyanis boldog-boldogtalan megint hitelt vett fel. (Tíz éve épp a behajthatatlan banki tartozások okozta problémákkal kezdődött minden.)
A mohóság megint oda vezetett, hogy például egy-egy cég felvásárlásánál már a vételár akár 60 százalékát is a banktól „kapott” pénzből fizeti a vevő. Ilyen megoldásokra a 2008-as válság előtt volt alegutóbb példa.
A következmény máris jól látszik, hiszen hatalmas adósságállomány halmozódott föl, amely újabb globális válságot okozhat. A hitelt ugyanis törleszteni kell, ámde a kamatok szép lassan ismét kúsznak felfelé. Még nem mindenütt, de ez az irány. Ebből pedig az következik, hogy az adósoknak egyre magasabb törlesztési részleteket kell (majd) visszafizetniük.
És ez sokkal jobban aggasztja a szakértőket, mint az, hogy a világgazdaság akár már jövőre lassulhat, hiszen az még csak recessziót sem jelent.
A kamatemelések az Egyesült Államokban rég megkezdődtek, és az EU-ban is hasonló folyamat indulhat el 2019-ben. A növekvő kamatterhek megnehezít(het)ik a hitelek visszafizetését, ami csődök sokaságát indíthatja el, s ismét borulhat az egész rendszer. Magánszemélyek és cégek egyaránt megjárhatják, sőt államok is komoly bajba kerülhetnek.
Nem tudni, kik húzzák a rövidebbet, de gyaníthatóan ismét tetemes károk keletkeznek sokfelé. A globális adósságállomány ugyanis soha nem látott magasságokba emelkedett. Jelenleg lehet, hogy már túllépte a 200 ezer milliárd (azaz a 200 billió) dollárt. Ez gigantikus összeg. Aki nem hiszi, próbálja meg végigszámolni. Ám csak akkor, ha nagyon ráér, mert nem két napig tart a munka elvégzése.
Ha még sincs annyi szabadideje, esetleg megpróbálkozhat egy könnyebb feladattal. A tavaly év végi állás ellenőrzésével. Ezzel valamivel gyorsabban végezhet.
A Nemzetközi Valutaalap – 190 országot megvizsgálva – épp a minap közölte a vonatkozó tudnivalókat. Ezekből az derül ki, hogy 2017 végén az állami és magánszféra (azaz a cégek és a lakosság) együttes adóssága – az előző évi 164 ezer milliárd dollárról – csaknem 184 ezer milliárd dollárra emelkedett.
Félelmetes szám(ok). Az pedig alighanem ennél riasztóbb adat, hogy a bolygón jegyzett teljes adósság már több mint 15 százalékkal (más források szerint majdnem 40 százalékkal) haladja meg a 2008-ban kezdődött krízis előtti utolsó nyugalmas évben nyilvántartott globális hitelek nagyságát.
A tartozások zöme jelenleg a kisembereket és az államokat terheli. Bár a vállalatok összadóssága a 184 ezer milliárd dollár felét sem éri el, a szakértőket mégis ez a kisebb tétel aggasztja a leginkább. Úgy vélik: a következő válságot a világgazdaságban épp a hitelek szorításába került cégek okozzák majd azáltal, hogy a visszafizetési kötelezettségeik teljesítése végett radikális költségcsökkentésekbe kezdenek. A spórolással azonban jelentősen és hosszú időre visszavethetik a gazdaság növekedését.
