Miközben vészharangot kongatnak a sok esetben a megszűnés veszélyéig elnéptelenedő falvaink miatt, addig megtörténhet, hogy Nagybecskerek városhoz a jelenlegi 22 település mellett nemsokára eggyel több falu is tartozik majd. Ugyanis a városi tanács nemrég támogatta azt a javaslatot, hogy a Zlatica helyi közösség – amely jelenleg közigazgatásilag Lázárföldhöz (Lazarevóhoz) tartozik – kapja meg az önálló település státust. Most a városi képviselő-testületnek kell(ene) megerősíteni ezt a kezdeményezést, a végső szót pedig a szerbiai kormány mondja majd ki.
Csöndes, a városhoz viszont közel fekvő település (Fotó: Kecskés István)
Zlatica 15 kilométernyire fekszik Nagybecskerektől, a Nagybecskerek és Versec közötti út mentén. A múlt század hatvanas éveiben épült ki 29 egykori német tanya közepén. Csakhamar mintagazdasággá fejlődtek, és az egykori Jugoszlávia legtekintélyesebb mezőgazdasági birtokaként tartották számon őket. Az itt dolgozók számára lakások épültek, kis településsé gyarapodtak. Nem volt ritka eset, hogy különböző alkalmakkor ide látogatott a tartományi vezetés. Erre a célra még konferenciatermet is létesítettek. Miután válságba került a vidéken a mezőgazdasági termelés, a Zlatica birtok néhány évvel ezelőtt a Matijević mezőgazdasági vállalat tulajdonába került.
Mintegy háromszáz lakosával a legkisebb helyi közösségek közé sorolható. Akárcsak a sok környező településen, itt is egyre több az idős ember, a fiatalok közül sokan elköltöztek. A településen egy óvodai csoport van, az iskolások pedig a szomszédos Lázárföldön tanulnak. Az ott élők abban bíznak, hogy hamarosan megvalósul a régi álmuk (2000-ben kezdeményezték először azt, hogy kapják meg a településnek járó státust). Azzal érvelnek, hogy Zlatica kommunális szempontból az egyik legjobban ellátott hely a környéken: már évtizedek óta van szennyvízelvezető csatornájuk, van víz- és földgázvezetékük, az utcák hetven százaléka aszfaltozott, járdázott. Rendelkeznek sportpályákkal, van egy nagyobb parkjuk. Templomuk ugyan (még) nincsen, de van egy haranglábon függő harangjuk. Azt remélik, hogy az új státus sok szempontból megkönnyíti majd az itt élők helyzetét. Nem kell nekik minden adminisztrációs ügy elintézése végett a szomszéd faluba utazniuk, emellett a falunak némi anyagi önállósága is lehetne.
