Napokon belül lecsaphat a török sereg a szíriai kurdokra. Az USA attól tart, hogy a szövetségesei elleni támadásban amerikai katonák is célponttá válhatnak. Az offenzívát bejelentő Recep Tayyip Erdoğan szerint ettől nem kell tartani.
Hamarosan átfogó hadműveletet indít a török államfő a szíriai kurdok ellen. Recep Tayyip Erdoğan időpontot nem közölt, csupán belengette az újabb katonai akciót Szíria területén, amelynek északnyugati vidékéből egy jókora darabot már ellenőriz a hadserege.
Úgy tűnik, nagyszabású támadásra készül. A fő cél ugyanis egész Kelet-Szíria, vagyis az Eufrátesztől keletre fekvő hatalmas terület megtisztítása a kurd fegyveresektől.
Ankara ugyanis terroristáknak tartja őket, jóllehet a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) és a Női Védelmi Egységek (YPJ) az elmúlt években kemény harcot folytattak az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet helyi fanatikusai ellen. Fontos szerepük volt a visszaszorításukban is. Hatékonyságuknak is köszönhető, hogy az IÁ összeroppant Szíriában, bár még végleg nem sikerült felszámolni mindegyik központját. Az IÁ által birtokolt utolsó területekért még harcok folynak, amelyekben a kurdok járnak az élen.
Korábban már több várost is felszabadítottak és ellenőrzésük alá vonták az ország északi vidékének egy részét, valamint egész Kelet-Szíriát. Ezeken autonómiákat építettek ki, 2016-ban pedig bejelentették: a hatalmas térségek szorosabb szövetséget alakítottak. Az Észak-szíriai Föderációnak nevezett területi egységet idővel saját államként működtetnék.
Politikai érdekeiket a Demokratikus Egyesülés Pártja (PYD) képviseli. A szíriai kurd területek lényegében a szervezet és két fegyveres, illetve harcoló szárnyának (az YPG-nek, s a YPJ-nek) az irányítása alá kerültek.
A nemzetközi közösség egy része nem ellenzi, hogy nagyobb fokú önállóságot akarnak. Ám néhány térségbeli ország elutasítja a törekvést. A Bassár el-Aszad elnök vezette szíriai rezsimről nem is beszélve.
Ankara sem hajlandó megtűrni a kurd önállósodási törekvéseket. És nemcsak otthon, hanem a déli szomszédságában sem, ahol a háború 2011-es kirobbanásakor 2,5 milliós szíriai kurd közösség élt a 23 milliós lakosság részeként.
Törökország a saját területén sem bánik kesztyűs kézzel a kurdokkal, pedig ott legalább 12 millióan vannak. Sokáig még csak tudomást sem akart venni erről a „kisebbségről”, amely főként az ország délkeleti részét népesíti be. Erdoğan rezsimje attól fél, hogy a szíriai (és az iraki) példán felbuzdulva a törökországi kurdok körében is felerősödhetnek az autonómiáért, rosszabb esetben az elszakadásért küzdő, harcoló mozgalmak.
A török hadsereg korábban már többször behatolt Szíriába és a kurdoktól elfoglalt bizonyos területeket. A kilátásba helyezett új hadjárat miatt nemcsak a szíriai kurdok nyugtalanok, hanem legfontosabb külső támogatójuk, az Egyesült Államok is. A Pentagon aggasztónak tartja Erdoğan legújabb támadási tervét, és elítélte az olyan egyoldalú katonai műveleteket, amelyek destabilizálhatják a térséget.
Washington azt sem szeretné, ha amerikai katonák kerülnének a török hadjáratban résztvevők célkeresztjébe. A Pentagon ugyanis mintegy kétezer katonát állomásoztat a szíriai kurdok ellenőrizte térségekben. A legtöbb amerikai ráadásul éppen Manbidzs városban és környékén tartózkodik, vagyis azon a vidéken, amelyet – török támadás esetén – elsőként kellene elfoglalni.
Erdoğan igyekezett megnyugtatni NATO-szövetségesét, hogy török offenzíva esetén az USA katonái nem lesznek célpontok. Erről a hét végén Donald Trump amerikai elnököt is tájékoztatta.
