Lehet arról beszélni, hogy az Európai Unió további biztosítékot adjon Londonnak az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnését (Brexit) követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszakra vonatkozóan, de az unióban maradó 27-ek meg fogják védeni érdekeiket és alapelveiket - jelentette ki Angela Merkel német kancellár Brüsszelben, az uniós tagállamok állam és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.
Merkel aláhúzta, nagyon jó dokumentumnak tartja brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló, már elfogadott megállapodást, és nem lát esélyt arra, hogy az 27 tagállam újratárgyalja és megváltoztassa azt.
A kancellár örömét fejezte ki, hogy Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök megnyerte a saját pártja által ellene kezdeményezett, szerda este megtartott bizalmi szavazást, így konstruktív megbeszélés folytatható a csütörtök esti munkavacsorán.
Emmanuel Macron francia elnök érkezésekor kijelentette, a brit kormányfőn múlik a Brexit-megállapodás hazai elfogadtatása, majd leszögezte, a dokumentumot nem lehet újratárgyalni.
"Politikai vitát folytathatunk ugyan, de a megállapodás, amelyet már egyszer elfogadtunk, nem lehet megváltoztatni" - mondta.
Most a brit kormányfőn a sor, hogy elmondja, milyen politikai megoldásra törekszik, hogy többséget szerezzen a szöveg hazai elfogadásához - tette hozzá Macron.
Sebastian Kurz, az Európai Tanács soros elnöki tisztjét betöltő Ausztria kancellárja nyilatkozatában aláhúzta, újratárgyalni nem, de egy, a jövőbeli kapcsolatokat tisztázó politikai nyilatkozat megfogalmazása elképzelhető.
Mark Rutte holland miniszterelnök országa uniós tagságának megszűnését szorgalmazók törekvéseire irányuló újságírói kérdésre válaszolva aláhúzta, ha Hollandiában még mindig vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy az úgynevezett Nexit jó ötlet lenne, vizsgálják csak meg azokat a "hatalmas károkat", amelyet Brexit okoz az Egyesült Királyságnak.
May: nem várok azonnali áttörést
Theresa May brit miniszterelnök közölte csütörtökön, hogy nem számít azonnali áttörésre az Európai Unió csúcstalálkozóján a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás ügyében. Az évzáró EU-csúcs brüsszeli helyszínére érkezve, a BBC hírtelevíziójának nyilatkozva megerősítette azt is, hogy nem ő fogja vezetni a kormányzó Konzervatív Pártot a következő nagy-britanniai parlamenti választásokon.
Csütörtökön kiderült az is, hogy a londoni parlament az idén már nem szavaz az EU-val elért Brexit-megállapodásról, amelyről az eredeti terveknek megfelelően kedden kellett volna voksolni az alsóházban.
May hétfő este jelentette be, hogy a megállapodást nem terjeszti szavazásra, mivel az egyezményt a képviselők "mélységes aggályai miatt" az alsóház "jelentős többséggel" elutasítaná.
Theresa May brit miniszterelnök (Fotó: Beta/AP)
A kormányfő nem jelölt ki új időpontot a szavazásra, és a voksolás az egy hét múlva kezdődő karácsonyi parlamenti szünet előtti utolsó ülésnapok csütörtökön ismertetett programjában sem szerepel.
Andrea Leadsom, az alsóház vezetője - aki e minőségében a Konzervatív Párt frakciójának vezetőjéhez hasonlatos tisztségű, az alsóházi ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag - a csütörtöki ülésen ugyanakkor kijelentette, hogy a megállapodás elfogadására törvényben megszabott január 21-i határidő előtt az alsóház elé kerül a Brexit-feltételekről szóló 585 oldalas egyezmény.
Leadsom közölte: a kormány "teljesen bizonyos" abban, hogy a megállapodás vitája és a szavazás is lezajlik január 21-ig.
Az alsóháznak eredetileg öt, egyenként nyolcórás vitanap után kellett volna kedd este voksolnia, de a szavazás elhalasztásának bejelentése után a vitasorozat félbeszakadt.
Andrea Leadsom nem tette egyértelművé csütörtöki nyilatkozatában, hogy az alsóház a félbeszakadt vitát folytathatja-e, vagy elölről kezdődik a megállapodásról szóló vita.
A Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora és a legnagyobb északír britpárti erő, a szintén rendkívül EU-szkeptikus irányvonalú - a kisebbségben kormányzó konzervatívokat kívülről támogató - Demokratikus Unionista Párt (DUP) súlyosan bírálja a kilépési megállapodásban foglalt tartalékmegoldást, amely közös vámuniós szabályozással kerülné el az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező vámellenőrzés visszaállítását, abban az esetben, ha a brit kilépés után tervezett átmeneti időszak végéig nem lépne életbe az Egyesült Királyság és az EU között olyan átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodás, amely e mechanizmus alkalmazását önmagában szükségtelenné teszi.
A konzervatív Brexit-tábor és a DUP-frakció azzal az érvvel veti el a megállapodás elfogadását, hogy a tartalékmegoldás alkalmazása esetén az Egyesült Királyság véglegesen "beragadhat" egy vámuniós mechanizmusba az EU-val, mivel a mechanizmus alkalmazásának nincs időtartambeli korlátja.
Theresa May ellen a megállapodást ellenző konzervatív képviselők bizalmatlansági indítványt is kezdeményeztek, de a kormányfő a szerda esti bizalmi szavazást megnyerte.
May az EU-csúcs helyszínén, a BBC-nek nyilatkozva csütörtökön kijelentette: a tartalékmegoldással kapcsolatos problémák ügyében nem vár ugyan azonnali áttörést, de igyekszik jogi és politikai biztosítékokat kapni az uniós vezetőktől arra, hogy a mechanizmust, ha egyáltalán szükség lesz rá, csak átmeneti ideig lehessen alkalmazni.
Theresa May személyesen is megerősítette, hogy a 2022-ben esedékes következő brit parlamenti választások kampányát már nem ő vívja meg a Konzervatív Párt élén. Kijelentette: szerette volna ő vezetni a pártot a következő választásokon, de helyénvalónak tartja azt is, ha a Konzervatív Párt más vezetővel kíván nekivágni a választási küzdelemnek.
May az előző esti bizalmi szavazás előtt tartott tory frakcióülésen is jelezte, hogy távozik a párt éléről a választásokig, de ennek időpontját nem jelölte meg, és csütörtöki nyilatkozatában sem volt hajlandó utalást tenni arra, hogy meddig maradna a Konzervatív Párt élén.
