2024. április 25., csütörtök

Négyszáz órára növelték a kiszabható túlórakeretet

Az ellenzék rendbontással próbálta megakadályozni a munka törvénykönyvének módosítását

Botrányosra sikeredett az Országgyűlés idei záróülése, amelyen a képviselőknek több mint negyven javaslatról kellett dönteniük. Ezek között volt a maximálisan kiszabható, de önkéntes vállaláshoz kötött túlórák számának 400 órára való növeléséről szóló munkatörvény-módosítás is.

Az ülés eleve csúszással kezdődött, mert az MSZP, a Párbeszéd és a DK képviselői, valamint függetlenek (Mellár Tamás és Szél Bernadett) a parlament üléskezdése előtt felsorakoztak az elnöki emelvény, valamint az előtte lévő szónoki pulpitus körül, mindkét oldalról elállva a feljárat útját, megakadályozva ezzel Kövér László házelnök és az ülésvezető feljutását. A jobbikos képviselők eközben egy molinót feszítettek ki, rajta a keresztben áthúzott Családok éve és egy másik, Rabszolgák éve 2018 felirattal.

SÍPOLÁS, KEREPELÉS ÉS SZEMETELÉS

A parlament elnöke az ellenzék tiltakozása ellenére megnyitotta az Országgyűlés szerdai ülésnapját. Kövér László – a parlamenti patkóban lévő helyéről beszélve – megkérte az elnöki emelvényt elálló ellenzéki képviselőket, hogy a rendzavarást hagyják abba, és garantálják az Országgyűlés alkotmányos működését. Közölte: az ülésvezetésre kijelölt Latorcai Jánost (KDNP) fizikai erővel megakadályozták, hogy az ülésvezetést megkezdje, aminek a jogkövetkezményeit le fogják vonni. Ezután Latorcai János alelnök a képviselői üléshelyéről kezdte meg az ülés vezetését, majd megkezdődtek a határozathozatalok.

Az ellenzék folyamatos rendzavarással igyekezett késleltetni a munkatörvénykönyv-módosításról szóló szavazást. Voltak, akik a kormánypárti padsorok közé próbálnak behatolni, hogy a kormánypárti képviselők ne tudjanak voksolni. Erre a padsorok elején a fideszes képviselők és kormánytagok – köztük Orbán Viktor – felállva képeztek emberfalat előttük mindaddig, amíg nem kezdődött el a megakadályozni kívánt szavazás a túlórakeret növeléséről. A botrányos felszólalásairól ismertté vált Tordai Bence riportert játszva okostelefonjával élőben közvetítette az eseményeket: le-fel járkált, és „villáminterjúkat” készített az elöl álló kormánypárti politikusokkal. Mások transzparenseket feszítettek ki, hangoskodtak, sípoltak, kerepeltek és szemeteltek – miként arról a pestisrácok.hu újságírója is beszámolt.

SZAVAZÁS HIMNUSSZAL KÍSÉRVE

A szavazást mégsem sikerült megakadályozniuk. Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf és Bányai Gábor előterjesztését a munka törvénykönyvének módosításával kapcsolatban végül 130 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés. A január 1-jétől életbe lépő változtatással az a szabály nem változik, amely szerint évi 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el Magyarországon, viszont rögzítik, hogy ezt meghaladóan a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként elrendelhető még legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő.

Az ellenzék a határozathozatalnál elénekelte a Himnuszt. A szavazás után bekiabáltak, a magasba emelték képviselői kártyáikat, majd kivonultak az ülésteremből.

AZ ELLENZÉK SZERINT ÉRVÉNYTELEN

Az ellenzék ezt követően rendkívüli közös sajtótájékoztatót tartott, amelyen érvénytelennek és törvénytelennek nyilvánították szerdai parlamenti szavazást. A szocialista Tóth Bertalan azt mondta, hogy törvényellenes ülés zajlott az Országházban, ugyanis a szavazógépek a képviselői kártyák nélkül is működtek, ezért nem lehetett név szerint azonosítani a voksoló képviselőket, ami minden szabályt felülírt. Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője szerint példa nélküli volt a szerdai szavazás, mert feltehetően még soha nem fordult elő, hogy az elnök ne a pulpitusról, hanem a saját képviselői helyéről vezényeljen le egy szavazást. Vadai Ágnes, a DK alelnöke arra emlékeztetett, hogy az ülésen megjelent Áder János is. Az államfő bebizonyíthatta volna, hogy a köztársaság elnöke, de „jobban érdekelte, hogy megválasszon három ki tudja kit egy olyan Nemzeti Választási Bizottságba, (…) amely elcsal mindent, amit lehet, mint hogy az emberek millióit érintő rabszolgatörvénnyel foglalkozzon” – mondta.

ORBÁN: FONTOS ÉS JÓ TÖRVÉNY

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint szégyenletes események helyszíne volt szerdán a parlamenti szavazás ideje alatt az Országház. A kisebbik kormánypárt az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az ellenzék bebizonyította, hogy nem hisz a politikai vitában és kultúrában, az érvek ütköztetésében, hanem csak az agresszív fellépésben és az anarchiában.

Az ellenzék agresszív viselkedése nevetségességbe torkollott, bohócot csináltak magukból az Országgyűlésben – értékelte a történteket Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Úgy fogalmazott: példátlan a Magyar Országgyűlés elmúlt 28 éves történetében az, ami történt.

 „Fontos és jó törvényt alkottunk” – nyilatkozta újságíróknak Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban, miután a képviselők megszavazták a munka törvénykönyve módosítását.

„Mindenkire figyelek, a szakszervezetekre különösen, követem a véleményüket, tisztelem is a véleménynyilvánítás szabadságát, és megfontolom mindig a fölvetett érveket. Ez esetben szerintem a fölvetett érvek súlya jóval csekélyebb, mint maga a törvényjavaslat súlya, ez jó törvény, és jót fog tenni a munkavállalóknak” – állapította meg Orbán Viktor.

„Bízzuk ezt a történészekre” – felelte a kormányfő arra az újságírói kérdésre, hogy belefért-e az ellenzék parlamenti tiltakozásának formája a demokratikus keretekbe.

Egy újságíró azt a kérdést tette fel a kormányfőnek, hogy miként élte meg azt, hogy egy ellenzéki képviselő közelről az arcába fütyült. Orbán Viktor azt válaszolta az ilyen helyzet eltűréséről: „a Fideszben ezt úgy hívjuk, hogy nemzetszolgálat”.