Az éghajlatváltozás miatt lakhelyüket elhagyni kénytelen emberek számára „klímaútlevél” bevezetését szorgalmazták tegnap a katowicei COP24 klímacsúcson az ENSZ szakértői, akik szerint 2050-ig természeti katasztrófák miatt mintegy 143 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására.
A csúcstalálkozón az ENSZ Egyetem (UNU) környezeti és emberi biztonsági kutatóintézetének (UNU-EHS) munkatársai mutatták be azokat az adatokat, amelyekkel a klímaváltozás és a globális migráció közötti összefüggést szemléltették.
Az UNU-EHS egyik szakértője, Robert Oakes szerint az áradások és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek miatt manapság évente 20 millió ember változtatja meg a lakhelyét, a leginkább a csendes-óceáni szigetországok az érintettek. Legtöbben anyagi helyzetük miatt nem külföldre, hanem a fővárosokba települnek át, ahol a túlnépesedés miatt tragikusak az életkörülmények.
Az UNU-EHS igazgatója, Dirk Messner szerint sok kis szigetország az óceán vízszintjének emelkedése miatt el is tűnhet. Ha a világ nem tesz hatékony klímavédelmi lépéseket, 2050-ig a Szaharától délre eső régió, Latin-Amerika és Ázsia lakosai közül 143 millió 2050-ig kénytelen lesz elhagyni otthonát – figyelmeztetett Messner, és a probléma lehetséges kezeléséről beszélve megemlítette azt is, hogy az UNU-EHS speciális „klímaútlevelek” elismerését és bevezetését javasolja. Az ilyen megoldás szerinte „az emberre fókuszál, egyúttal biztonságos is, mert megelőzheti a szervezetlen migrációt.
Az UNU-EHS felidézte, hogy hasonló megoldást a világ 42 állama az I. világháború után fogadott el, amikor a Nemzetek Szövetsége menekültügyi biztosa kezdeményezésére bevezettek a hontalanok számára szánt, több ezer embernek adományozott útlevelet.
