A projektum népszerűsítésének első állomása Zenta volt, ahol a jelenlevők betekintést nyerhettek a tavaly elindított projektum első eredményeibe is.
A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet fennhatósága alá tartozó területen nagyban zajlik az Észak-Bácska és Észak-Bánát régészeti térképének elkészítése. Ez nem új dolog, de ilyen szisztematikus felmérésre még nem volt példa – mondta el a zentai Alkotóházban összegyűlt szakmai közönségnek dr. Schilling Léda, az intézet igazgatója, egyben abbeli reményét is kifejezte, hogy a jelenleg is folyamatban lévő programnak folytatása is lesz különböző kiadványok formájában, vagy pedig más alakban.
– Észak-Bácska területe nagyon gazdag régészeti lelőhelyekben, és az ezeken folyó ásatásoknak is tágas történelmi hátterük van – szögezte le Neda Mirković-Marić, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet régésze. Mint mondta, ehhez nagyban hozzájárult Iványi István, Schullman Imre és Szekeres László. Ez utóbbi egész szakmai pályafutását ezeknek a lelőhelyeknek a feltérképezésének, illetve kutatásának, az eredmények publikálásának szentelte. Az elmúlt időszakban is voltak újabb projektumok, illetve állagvédelmi ásatások, viszont előbb-utóbb szükség mutatkozott rá, hogy a kapott adatokat összegezzék, és a technológia fejlődésével nagyobb szintre emeljék ezeket a kutatásokat. Ezért a 2017 év folyamán elindított projektum keretében áttekintették az eddig összegyűjtött dokumentációt, kielemezték és digitalizálták a térségről készített légi- és műholdas felvételeket, topográfiai, pedológiai és geológiai térképeket, ezenkívül terepmunkát is végeztek a magyarkanizsai, a zentai, az adai, a kishegyesi, a topolyai és a szabadkai község területén, magát a térképet pedig digitális formában szándékozzák elkészíteni, és kiadványokat is megjelentetnek majd a fenti községekben elvégzett kutatásokról, s a projektumhoz kötődő kiállításokat, illetve előadásokat és műhelymunkákat is terveznek. A program elsődleges célja egyébként az, hogy feltérképezzék a térségben lévő a lelőhelyeket, hozzájárulva Vajdaság és Szerbia archeológiai térképének az elkészítéséhez, de a kutatások során felmérik a lelőhelyek állapotát, illetve ezek veszélyezettségét, hogy minél több régészeti lelőhelyet meg tudjanak védeni. A kapott adatok alapján a területnek a korszakokon keresztül történő benépesedéséről is képet szeretnének kapni, ugyanakkor az archeológia népszerűsítése is fontos – ecsetelte a kutatás vezetője, de azt is el szeretnék érni, hogy a fent megnevezett községek önkormányzatai is vegyenek részt régészeti értékeik megőrzésében.
A tavalyi év folyamán a kutatók teljes mértékben feltérképezték Magyarkanizsa község területét, az idén pedig Zenta archeológiai térképét is elkészítik, jövőre pedig a többi község is sorba kerül – hangzott el a zentai Alkotóházban megrendezett összejövetelen.
Neda Mirković-Marić elmondta, hogy a magyarkanizsai község területén 200 régészeti lelőhelyet határoztak meg, míg Zentán ezeknek a száma 139. A lelőhelyek többsége az ókorból származik, de számos, a középkor idejéből, főképp a 11–13. századból származó lelőhelyre is bukkantak. A prezentáció során elhangzott az is, hogy a lelőhelyek közül több szinte majdnem megsemmisült a térségben lévő téglagyárak működése folytán. Az archeológus ezek közül a magyarkanizsai község területén lévő Paphalmot és Szent Péter Csárdát emelte ki, amelyek szinte teljesen megsemmisültek, ugyanakkor a lelőhelyek jó részét az itt folyó mezőgazdasági munkálatok is veszélyeztetik. A zentai promóciót követően jövőre Magyarkanizsán is bemutatják a projektumot, és az Együtt a közös jövőért elnevezésű IPA, határon átnyúló program részeként december 18-án egy szabadkai általános iskolában műhelymunkát is szerveznek a legkisebbek számára, de jövőre, illetve az elkövetkező években Zentán és Magyarkanizsán is szerveznek hasonló foglalkozásokat.
Az összejövetel folyatásában Neda Mirković-Marić, és Raško Ramadanski, az óbecsei múzeum régésze röviden felvázolták a kutatások során tapasztalt észrevételeiket.
A Köztársasági Művelődési és Tájékoztatási Minisztérium által pénzelt projektumban a szabadkai műemlékvédelmi intézet, illetve a Szabadkai Városi Múzeum munkatársai mellett a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémiai Balkanológiai Intézetének és a belgrádi Nemzeti Múzeumnak a szakmunkatársai is részt vesznek.
